„Tizenkét táblás törvények” változatai közötti eltérés

A törvényekben a korábbi [[Görögország|görög]] törvények – így [[Szolón]] törvényeinek – és ókori keleti jogforrásoknak a hatása egyértelműen látható (ezt az erre vonatkozó korabeli római hagyomány is tudni véli). Elvük egy olyan időszakra mutat, amikor az antik Róma határa a városfal volt, a [[Tiberis]]en túli területek már külföldnek számítottak. A törvények közt sok vallási jellegű [[szankció]] található (például véletlen gyilkosság esetén egy kos feláldozása), ami arra utal, hogy a jog abban az időben még nem különült el élesen a vallástól. A törvények a „tehetősebbek" rendjét igyekezett biztosítani a „szegények" ([[plebejus]]ok) felett, de ugyanakkor nagy rugalmasságról is tanúskodtak, hiszen számoltak a változás lehetőségével is; kimondták, hogy az a határozat a törvényerejű, amelyet a nép a legutóbb hozott.