„Reuss Sámuel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Reuss család
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
4. sor:
|kép= Samuel Reuss.jpg
|születési hely=[[Zólyomlipcse]]
|születési dátum=[[1783]]. [[szeptember 8.]].<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMZ-Z7Z?i=82&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKD23-6W7 Raiss Samuel keresztelési anyakönyve. Született 1783. szeptember 8. Szülei Raiss János (Joannes) és Mária. Keresztszülők Nikolay Pál (Paulus) és Prani Judit (Juditha)]</ref>.
|halál helye=[[Nagyrőce]]
|halál dátuma= [[1852]]. [[december 22.]] {{életkor-holt|1783|09|08|1852|12|22}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs= Schulek Rozália. ([[Nagypalugya]], 1790. augusztus 18.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQJ-7JJ?i=127&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV1N3-5VV [[Nagypalugya]]. Evangélikus keresztelési anyakönyv. 1790. augusztus 18. Schulek Rozáliát keresztelte Schramo Pál pap. Szülők Schulek Mátyás (Matthias) és Zmesskall Julianna. Keresztszülők Csemitzky András (Andreas), Berzenitzky Imre, Platthy Karolina, Platthy Rozália]</ref>.–[[Nagyrőce]], 1838. október 9.) [[Karaszkó]], 1810. november 21.
|gyermekek száma = 6
| gyermekei = Emília Karolina (1811–1817)<br>Karolina Ludovika (1813–1886 k.)<br>Gyula (1816–1872)<br>Gusztáv Márton Sámuel (1818–1861)<br>Lajos (1822–1905)<br>Adolf Titus (1823–1902)
29. sor:
1806-ban a [[Jénai Ásványtani Társaság]] magyar tagjának választották meg.
 
Németországból hazatérvén, [[Besztercebánya|Besztercebányán]] 1806. november 1-én másodtanítónak nevezték ki. [[1807]]. szeptember 10-től 1809 decemberéig iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) [[Tiszolc]]on. 1810. január 1-től [[Karaszkó]]n mint lelkész 3 évig működött.<ref>Más forrás szerint Karaszkón 1809-től 1812-ig gyűjtötte a népi irodalmat: [https://www.najkrajsikraj.sk/kraskovo/ Kraskovo]. Najkrajsikraj.sk. 2013. okt. 4.</ref>. 1812. április 19-től [[nagyrőce]]i evangélikus lelkész 1842-ig. A gömöri esperesség alesperesévé, majd 1824-ben főesperesévé választotta meg. Főesperesi hivataláról 1836 körül lemondott.
 
Egy ideig kerületi jegyző is volt. Reuss Sámuel régészként is dolgozott. Kutatott [[Felsőpokorágy|Kőjankóban]], ami egy látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori urnás sírokat már a 19. század elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet.<ref>Szászi Zoltán: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_2015_11/?pg=355&layout=s&query=%22sz%C3%A1zad%20elej%C3%A9n%20felfedezt%C3%A9k%20%C3%A9s%20kutatt%C3%A1k%22%20 Kőjankó - a megkövült óriás]. Új Szó. 2015. nov. 18. 12. p.</ref>.
 
1822-ben Nagyrőcén megalapította a Szlovák Könyvtárat. Jénai tanulmányai következtében széleskörű kutatásokat végzett az egyházi témakörön kívül a történelem, a régészet, a néprajz, a szlovák népmesék, az ásványtan, és a madártan területein is. Publikációi magyar, német és szlovák nyelven jelentek meg.
37. sor:
Három fiával, [[Reuss Gusztáv|Gusztáv]]val, [[Reuss Adolf|Adolf]]fal és [[Reuss Lajos|Lajos]]sal együtt ő kezdte meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozta azokat és elméletileg is foglalkozott velük. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta megmagyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett<ref>Ezekkel foglalkozott Jana Pácalová ''K prameňom slovenských rozprávok (Samuel Reuss a kódexy revúcke)'' című tanulmányában 2007-ben a ''Slovenská literatúra'' folyóiratban<!--Itt Ľudovíta-nak volt említve Lajos fia, Gustáv-nak, Gustáva-nak, Gustávom-nak Gusztáv fia-->. Jana Pácalová: [https://www.sav.sk/journals/uploads/01311139--SL-2007-5-Pacalova-383-393.pdf K prameňom slovenských rozprávok (Samuel Reuss a kódexy revúcke)]. In: Slovenská literatúra, roč. 54, 2007, č. 5, p. 384 - 393</ref> <ref>Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos kutatási eredményei könyv formájában csak több mint másfél évszázad múlva, 2018-ban jelentek meg Szlovákiában. Samuel Reuss: ''Rozprávky starých Slovákov''. Átírta és magyarázatokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2018. Szlovák nyelven.</ref>
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején [[Erdély]]ben előbb a 2. honvéd vadászezred fővadásza volt, majd 1849. június 12-én [[Bem József]] [[Rendfokozat#Vezénylő tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)|hadnaggyá]] nevezte ki a "[[Nagyszeben]]ben alakuló honvédzászlóaljhoz", majd július 14-én áthelyezték a 67. (bánsági német) zászlóaljhoz, amely a [[délvidék]]i hadszíntéren szolgált.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/r-190A/reuss-samuel-19B9/ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban]</ref>. 1850. február 14-én az osztrák császári királyi kormány a [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]]-féle rendelet alapján Tisza-kerületi adminisztrátorrá nevezte ki, ezt a hivatalt haláláig betöltötte.
 
Amikor megbetegedett, fia, Reuss Gusztáv ápolta - akit Nagyrőcére 1851-ben meghívtak városi tiszti orvosnak.<ref>[https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/r-A2FE9/reuss-gusztav-A46A3/ Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Budapest, 1791. Reuss Gusztáv.]</ref>.
 
[[Fájl: Rimavská Sobota - Samuel Reuss-1.jpg|bélyegkép|270px|Reuss Sámuel bronz mellszobra. Készítette Anna Kisaková 2018-ban. Rimaszombat, Daxner téri emlékpark, amit 2006-ban alakítottak ki]]