„Prokop Péter” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
13. sor:
''„1919. január 6-án, a vesztes háború után, az első levert kommunista kísérlet alatt láttatta meg velem anyám a napvilágot.”''
 
Ötévesen a műhelyben apja szabópapírjaira rajzolgat. A felnőtt kort csak hárman érték meg. A kis Péter vékonyka, félénk, magának való kisgyermek volt. Az elemi iskola (ma Viski-múzeum) első osztályába apjának egészen karácsonyig el kellett kísérnie az iskola közelsége ellenére. Ahol Péternek már csak az utolsó padban jutott hely, amit akkoriban a szamarak padjának neveztek. Tanítója hamarosan előreparancsolta, észrevéve, hogy a kis Prokop milyen ügyesen vési a betűket a palavesszővel. Tehetségére már tanítója is felfigyelt, beoltva őt a rajz iránti szeretettel. A [[Szent István Gimnázium (Kalocsa)|gimnáziumban]] kitűnő rajztanára, Horváth Géza mellett képezte magát, aki vele rajzoltatta az iskolai ünnepségek plakátjait, az évvégi rajzbemutatókon ő szerepelt a legtöbb képpel. (Ezek részben a kalocsai városi gyűjteményben láthatók). Az ifjú Péternek, mint jeles rajzolónak, nem kellett a különóra díjat fizetnie. Horváth támogatta a képzőművészeti főiskolán való továbbtanulását. Pedig közben a gimnázium 4. osztálya után abbahagyta a „művészi rajzot". A gimnázium 7.-8. osztályát már a kalocsai egyházmegye szeminaristájaként végezte,
 
ekkor csak nyaranta hódolhatott a festészetnek. Érettségi után további 5 évig tanult itt a hittudományi főiskolai karon.