„1983-as bécsi szárnyashajó-baleset” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Heringcápa átnevezte a(z) 1983-as bécsi hajókatasztrófa lapot a következő névre: 1983-as bécsi szárnyashajó-baleset
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Hajókatasztrófa infobox|név=1983-as bécsi hajókatasztrófaszárnyashajó-baleset|kép=Ship, hydrofoil, Sirály I. ship Fortepan 73996.jpg|képaláírás=A balesetet okozó ''Sirály I.'' szárnyashajó|dátum=[[1983]]. [[szeptember 5.]].|ok=Ütközés egy másik hajóval|helyszín=[[Bécs]]|indulási állomás=[[Bécs]]|célállomás=[[Budapest]]|halottak=2|sebesültek=33|túlélők=49|hajó=Sirály I.|üzemeltető=[[MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.|MAHART]]|utasok=45|személyzet=6}}Az '''1983-as bécsi hajókatasztrófaszárnyashajó-baleset''' [[1983]]. [[Szeptember 5.|szeptember 5]]-én következett be [[Ausztria|Ausztriában]], a [[Bécs]] és [[Fischamend]] közötti [[Duna]]-szakaszon, az 1906-os kilométerkőnél. A balesetet okozó [[hordszárnyas hajó]], a magyar ''Sirály I.'' völgymenetben hajózva rohant bele a ''Vilnius'' tolóhajó által mozgatott, Interlighter típusú [[Bárka (hajótípus)|bárkába]]. A bárka feltépte a szárnyashajó oldalát, két utas meghalt, 33-an megsérültek.
 
== A baleset ==
A ''Sirály I.'' magyar felségjelzésű szárnyashajó 14:45 órakor hagyta el Bécset hogy, főleg [[Egyesült Királyság|brit]] és [[Osztrákok|osztrák]] állampolgárságú utasait [[Budapest|Budapestre]] szállítsa. Fedélzetén 45 utas és 6 főnyi személyzet tartózkodott. A hajó elhagyta [[Bécs|Bécset]], és [[Fischamend]] felé vette az irányt utazósebességben, ami kb. 70 km/h volt. Így érte utol a szintén völgymenetben haladó, maga előtt három megrakott bárkát toló ''Vilnius'' tolóhajót. A [[hordszárnyas hajó]] a ''Vilnius'' nyomvonalában kezdett haladni, majd belekezdett az előzésbe. A kapitány túl későn kezdte meg a manővert, tehát a ''Sirály I.'' túl közel került a bárkához, amely [[Bernoulli törvénye]] értelmében magához rántotta a kiskisebbik hajót, ami így 70 km/h-s sebességgel csapódott az Interlighter bárka sarokélének. A bárka éle átszakította a hajótestet a második üléssornál, valamint ék alakban felvágta a hajófeneket és a főfedélzetet is. Az első négy széksor összepréselődött, a hajó esetleges megsérülésének esetére tervezett nyolc vízmentes légrekeszből kettő megsérült, így a hajó süllyedni kezdett, az utastér padlózata víz alá került.
 
Az ütközés után a szárnyashajó kapitánya mentálisan összeomlott, az első tiszt súlyos fejsérülést szenvedett, tehát a gépüzemvezető, Lombos László vette át az irányítást: belátta, hogy a hajó el fog süllyedni, mivel az csak egy légkamra megsérülése esetén tudott volna a felszínen maradni. A vezető ezt megakadályozva a jobb rakpartra vezette és zátonyra futtatta. Le is horgonyozta, nehogy a roncs visszacsúszhasson a mederbe.
 
Az osztrák hatóságok azonnal megkezdték a mentést, a ''Vilnius'' parancsnoka pedig visszatolatott a hajóval.
15. sor:
=== A ''Sirály I.'' ===
[[Fájl:Sirály szárnyashajó. Fortepan 73606.jpg|bélyegkép|A szárnyashajó utastere]]
A ''Sirály I.'' Raketa-típusú 1962-es szovjet gyártású hordszárnyas hajó, 26,95 méter hosszú és 4,40 méter széles. Főgépének teljesítménye 1200 LE, tulajdonosa a [[MAHART–PassNave|MAHART]] Személyhajózási Kft.|Magyar Hajózási RTRészvénytársaság]] volt. Haváriája után kivonták a forgalomból, és szétbontották.
 
=== A ''Vilnius'' ===
A ''Vilnius'' Frunze típusú, magyar építésű kétcsavaros toló- és [[vontatóhajó]]. 57,61 méter hosszú, és 8,60 méter széles. Akkori tulajdonosa a Sovietskoe Dunayskoe Gossudarstvennoe Parahodstvo szovjet vállalat volt. Napjainkban ''Kapitan Stepanuk'' néven üzemel ukrán lobogó alatt.
 
== A nyomozás ==
A ''Sirály I.'' kapitányát azonnal őrizetbe vették, de első kihallgatásakor nem volt olyan állapotban, hogy beszélni tudjon a történtekről. A kihallgatáson is hárított: először ráivásra, majd [[Amnézia|amnéziára]] hivatkozott, később pedig azt mondta, hogy a MAHART-nál az a szokás, hogy az 50 méteres távolság eléréséig a hajó nyomvonalát követik, és ő is ezt csinálta, csak elszámolta magát. Azt is állította, hogy a ''Vilnius'' a tatját a szárnyashajó felé fordította, de ez lehetetlen volt, mert a tolóhajó már átmenetben hajózott, és ha a tatját felé fordítja, akkor a rakpartnak ütközött volna.
 
[[Fájl:Sirály szárnyashajó. Fortepan 73603.jpg|bélyegkép|A ''Sirály I.'' kapitánya]]
A tárgyalás végül megállapította: a kapitány a bűnös. Nem számította ki a két hajó sebessége közötti különbséget, és a lehetőséget elszalasztva 50 másodperccel később kezdte meg az előzési manővert. Mikor úgy döntött, hogy nem balról, hanem jobbról előz, már annyi időt elvesztegetett, hogy az ütközés elkerülhetetlen volt.