„Herpy Miklós” változatai közötti eltérés

1942 és 1950 között a budapesti [[Érseki Katolikus Gimnázium]] (államosítás után Rákóczi Ferenc Gimnázium) diákja. Érettségije után édesapja mellett órás ipari tanuló, minthogy az „osztályellenségnek” minősített kisiparos édesapja miatt egyetemi felvételét elutasították. 1952-ben szakmunkásvizsgája után munkásként már felvették a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Gépészmérnöki Kar]]áraKarára. Az első egyetemi éve után átiratkozott a [[BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar|Villamosmérnöki Kar]] műszer tagozatára. Ötödévesként a [[Simonyi Károly]] professzor által vezetett Elméleti Villamosság Tanszéken demonstrátorként és az Akadémia Műszerügyi Kutatóintézetében gyakornokként dolgozott. Diplomáját 1957-ben szerezte meg a Villamosmérnöki Kar, Műszer és Finommechanika Szakán, majd a [[Távközlési Kutató Intézet]] tudományos munkatársa lett. Első munkája az intézetben fejlesztett mikrohullámú rádiórelé rendszer szolgálati rendszereinek kifejlesztése volt. Az intézetben elsőként alkalmazott [[tranzisztor]]os, majd analóg [[Integrált áramkör|integrált áramköröket]].

1963-ban osztályvezetőnek, 1974-ben főosztályvezetőnek nevezték ki és megbízták a harmadik generációs rádiórelé rendszerek kidolgozásának irányításával. Ennek során bevezette a különleges pontosságot igénylő mikrohullámú [[mikrosztrip]] és [[Felületszerelési technológia|felületszerelt technológiákat]]. A fejlesztés eredményeként gyártásba került berendezések kidolgozását, 1978-ban, munkatársaival megosztott [[A Magyar Népköztársaság Állami Díja|Állami Díj]]jal ismerték el. Felismerve az elektronika rendkívül gyors fejlődését, 1984-ben visszatért az analóg áramköri kutatómunkához, melyek addig is megalapozták oktatói és publikációs munkáit.<ref name="Aranydiplomások életrajza">[https://www.vik.bme.hu/egyeb/277.html Aranydiplomások életrajza]</ref> A Műszaki tudományok kandidátusa címet 1980-ban az ''Analóg integrált áramkörök'' című disszertációjának megvédésével nyerte el.<ref>[http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10597 MTA köztestületi tag]</ref>

Az Elektronika távközlési mérőműszereket fejlesztő és gyártó vállalattal még 1963-ban került kapcsolatba.<ref>{{Cite web |url=http://www.elektronika.hu/hu/menu_hu.htm |title=Elektronika |accessdate=2013-11-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131130134236/http://www.elektronika.hu/hu/menu_hu.htm |archivedate=2013-11-30 }}</ref> még 1963-ban került kapcsolatba. A szigorú [[COCOM-lista|műszerembargó]] miatt a Távközlési Kutató Intézet munkatársai többnyire maguk fejlesztették ki a kutatómunkájukhoz szükséges műszereket. Így 1962-ben kidolgozott és elkészített egy műszert, amely alkalmas volt a telefon- és rádiócsatornák zajának, a nemzetközi szabványok előírásainak megfelelő mérésére. Az Elektronika megszerezte e műszer gyártási jogát és megkezdte annak gyártását és értékesítését.<ref>[http://5mp.eu/web.php?a=regimuszereklhanzi&o=F6Ah7iMMyD Elektronika EPS 64, Régi műszerek]</ref><ref>[http://www.worldcat.org/title/psophometer-fur-fernsprech-und-programmubertragungsleitungen-nach-den-empfehlungen-des-red-book-ccitt-1960-vp-53-typ-eps-64-tt-1550/oclc/72246092 Worldcat katalógus]</ref> Ez volt a vállalat által gyártott első tranzisztoros műszer. A szabványok változása miatt 1976-ban szükségessé vált a műszer átkonstruálása. Ennek során egy analóg integrált áramköröket és aktív RC szűrőket alkalmazó új műszer született.<ref>[http://www.radiomuseum.org/r/electronik_psophometer_eps_86.html Elektronika EPS 86, Rádiómúzeum]</ref> Ennek a változatnak a forgalmazási jogát szerezte meg a Siemens Messgeräte Bereich. A műszer Siemens változatát a Bundespost (a mai Deutsche Telekom elődje) rendszeresítette és előírta annak általános használatát.<ref>[http://www.radiomuseum.org/r/siemens_stoerpegelmesser_psophom.html Siemens Störpegelmesser, Rádiómúzeum]</ref> A 80-as években szoros együttműködés alakult ki a Siemens és az Elektronika között, melynek során fontos szerepet kapott a cégközi egyeztetések és megállapodások lebonyolításában és külső tervezőként részt vett több a Siemens igényei szerinti új mérőműszer kidolgozásában. 1990-ben megvált a Távközlési Kutató Intézettől és az Elektronika munkatársa lett. Ezt követően, 2016-ig az Elektronika kutató, fejlesztő gyártó teamjeit támogatva vett részt a nagy távközlési szolgáltató vállalatok (például Deutsche Telekom, Telecom Italia) mindig újabb és újabb méréstechnikai igényeit kielégítő távközlési mérőműszerek létrehozásában.

Nyolcvanötödik születésnapját követően, 2016 végén megvált a vállalattól és idejét [[Aggházy Károly]] zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus életpályája kutatásának szentelte. E munkája eredményeként jelent meg Aggházy-albuma a Rózsavölgyi Kiadónál.<ref>{{Cite web |title=Aggházy Károly - Egy Liszt-tanítvány élete és kora |url=https://rozsavolgyikiado.hu/index.php?action=konyv&id=139468681 |work=rozsavolgyikiado.hu |accessdate=2020-10-13 |author=Herpy Miklós |year=2018 |publisher=Rózsavölgyi Kiadó}}</ref>