„Zongor Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
64. sor:
[[Pray György]] szerint ludányi, [[Kollányi Ferenc]] szerint szenttamási Zongor Zsigmond született Spácán (Pozsonymegyében) 1580 körül. Atyja, Benedek, birtokos nemes volt. Ifjú korát homály fedi. 1616-ban tűnik fel a forrásokban, mint nyitrai kanonok, 1625-ben már székesegyházi főesperes volt. Amikor [[Dávid Pál]] ludányi apátot 1625-ben pécsi püspökké nevezték ki, Zongor kapta meg az apátságot, amelyet ő is váci püspökké való kineveztetéséig tartott meg. Ezenkívül bírta a Szentháromságról nevezett libercsei oltárjavadalmat is. Az 1648. évi nagyszombati zsinat határozatait mint ludányi apát és a nyitrai [[káptalan]] képviselője írta alá.
[[III. Ferdinánd magyar király]] 1644-ben Csanádi püspökké nevezte ki. Mivel püspöksége a török uralom alatt volt, a szegedi ferencesek házfőnökét nevezte ki helynökévé, őmaga pedig továbbra is Nyitrán maradt. [[Bosnyák István]] nyitrai püspök Zongort nevezte ki helynökévé, javainak és a nyitrai várnak kormányzójává. [[Lippay György]] esztergomi érsek 1645. december 8-án egy esztergomi kanonoki, későbben a nagypréposti javadalmat adta neki. [[XI. Ince pápa]] trónra lépte után Zongor így ír a szegedi guardiánnak: ''»Im az mostani Szentséges Pápánk in initio ingiessionis sui regiminis megajándékozta a Cristus hiúéit és Jubileumot bocsátott minden Dioecziseghre, az okért en is hiuatalom szerint im megküldöttem, keruen Attiasagodat miltoztassék anni faratsagot tenni (minthogi en nem tudom, kik uadnak azon Prouinciamban), hanem kigielmed minden rendeket, Plebanusokat és egieb renden való Frátereket convocaljon és agia eléikbe, hogy alkalmaztassanak magokat az ő Szentségi
Ugyanebben az ügyben 1648. május 10-én Szentbenedekről írt egy latin levelet a házfőnöknek, amelyhez már a pápai bullát is csatolta. A király Zongort 1649-ben a váradi püspökségre helyezte át, és az országgyűlés a fellebbezési törvényszék bírájává tette. Az 1655-ik évben kapta meg a pozsonyi prépostságot és ugyancsak 1655. szeptember 27-én a váci püspökséget. Mint pozsonyi prépost sekrestyét építtetett a székesegyházhoz; mint váci püspök — Desericius szerint — az akkori szegényes javadalmából alapítványt tett a nagyszombati generalis szemináriumban néhány papnövendék nevelésére. 1657. november 5-én Pozsonyban hunyt el. A székesegyház sírboltjába temették. Végrendeletében 5000 forintot hagyott misealapítványul, 1000 forintot a nagyszombati papnevelő intézetnek, 5200 forintot felerészben a pozsonyi egyház zenekarának és felerészben a vácegyházmegyei szegény papok és licenciátusok javadalmazására, 1000 forintot a nagyszombati pálosoknak növendékeik kiképzésére, végül 2000 forintot a nógrádi vár kiépítésére.
| |||