„Mágneses mező” változatai közötti eltérés

A '''mágneses mező''' (másként ''mágneses tér'') [[Mágnesség|mágneses]] [[erőtér]]. [[Mozgás|Mozgó]] [[elektromos töltés]] ([[elektromos áram]]) vagy az [[elektromos mező]] változása hozhatja létre. A mágneses mezőt jellemző fizikai mennyiség a mágneses [[fluxus]]sűrűség, [[mértékegység]]e a [[Tesla (mértékegység)|tesla]] (''Vs''  /  ''m''²²).

A mágneses tér [[erővonal]]ai zárt görbék, azaz a görbéknek nincs sem kezdetük (forrásuk), sem végük (elnyelődésük). Szemben az elektromossággal nincsenek [[mágneses monopólus]]ok vagy magnetikusan töltött részecskék. (A rúdmágnes – a [[mágneses dipólus]] – pólusai rendezett erővonalnyaláboknak felelnek meg.) A mágnesesség alaptulajdonsága nem a valamely testre gyakorolt vonzó vagy taszító erőkifejtés[[erő]]kifejtés, hanem a [[köráram]]okra (illetve a mozgó elektromosan töltött részecskékre) gyakorolt [[forgatónyomaték]]-kifejtés.

A mágneses erőtér jellemzői közül méréstechnikai okokból általában nem a térerőt mérik, mint az [[elektromos mezőnélmező]]nél, hanem a [[fluxus]]t, illetve annak sűrűségét. A mágneses fluxussűrűség változása ugyanis – [[Faraday indukciós törvénye]] szerint – [[elektromos feszültség|feszültséglökést]] kelt, ami például [[ballisztikus galvanométer]]rel könnyebben és pontosabban mérhető, mint a [[Carl Friedrich Gauss]] nevéhez köthető, [[magnetométer]]es mágneses térerősségmérő módszerrel.

A mágneses erőtér mértékének kifejezésére a '''[[Tesla''' (mértékegység)|tesla]] és '''[[Gauss''' (mértékegység)|gauss]] mértékegységeket használjuk [1 Teslatesla = 10 000 Gaussgauss, másképpen 10 G = 1 mT (1 millitesla).

Az 1 cm²-nyi felületen áthaladó mágneses erővonalak száma jelenti a Gaussbangaussban (rövidítve: G) megadott mágneses térerősség egységét. Viszonyításképpen néhány adat a mágneses erő mértékére: a [[Földi mágneses mező|Föld mágneses mezeje]] kb. 0,5 G erősségű, az átlagos [[hűtőmágnes]]ek 35–200 G, az iparban használatos eszközök 300–5000 G erősségűek. Az [[MRI]] vizsgálat során 200 000 G erősségű mágneses teret alkalmaznak. Laboratóriumokban ennél nagyobb értékeket is elérnek.