„Kogurjo” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a disambig, replaced: SillaSilla (2) AWB
73. sor:
[[Fájl:Eulji Mun-deok.png|thumb|200px|[[Uldzsi Mundok|{{koreai|Eulji Mundeok|Uldzsi Mundok}}]]]]
[[Fájl:Yon_Kaesomun.gif|thumb|200px|[[Jon Geszomun|{{koreai|Yeon Gaesomun|Jon Geszomun}}]]]]
{{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} hatalmas birodalommá vált, azonban a 6. század elején [[Silla (ókori királyság)|Silla]] elkezdett megerősödni, meglepően gyors ütemben. 532-ben bekebelezték [[Kumgvan Kaja|{{koreai|Geumgwan Gayát|Kumgvan Kaját}}]], 551-ben {{koreai|Baekchével|Pekcsével}} közösen megtámadták {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} Han folyó-menti területeit, majd Silla 553-ban {{koreai|Baekche|Pekcse}} zsákmányolt részét is megszerezte: a Han folyó stratégiailag fontos alsó szakaszát, mely utat nyitott a tengerhez és így Kínához.{{refhely|Kim|98. o.}}{{refhely|azonos=Nahm30}}
 
Miközben Silla gyarapodott, {{koreai|Goguryeónak|Kogurjónak}} újra szembe kellett néznie a 6. század derekára magára találó kínaiakkal is: a [[Szuj-dinasztia|{{kínai|Sui|Szuj}}-dinasztia]] 589-ben újraegyesítette Kínát. 598-ban meg tudták magukat védeni [[Szuj Ven-ti|{{kínai|Wendi|Ven-ti}}]] császár {{szám|300000}} fős seregével szemben, 612-ben pedig [[Szuj Jang-ti|{{kínai|Yangdi|Jang-ti}}]] {{szám|1130000}} fős serege rohanta le az országot. A jóval képzettebb és harcedzettebb {{koreai|gogyryeói|kogurjói}} sereg, bár létszámában sokkal kisebb volt, sikeresen visszaverte a támadást. {{kínai|Yangdi|Jang-ti}} ezután a főváros bevételével is megpróbálkozott, sikertelenül. A kínai sereget az azóta is az egyik legnagyobb koreai tábornokként számon tartott [[Uldzsi Mundok|{{koreai|Eulji Mundeok|Uldzsi Mundok}}]] győzte le. {{kínai|Yangdi|Jang-ti}} 613-ban és 614-ben is újra próbálkozott, de ismét sikertelenül. Amikor a [[Tang-dinasztia]] hatalomra került, {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} védekezésre rendezkedett be, az északnyugati határainál mintegy 480 kilométer hosszan [[Csholli csangszong|emelt falat]].{{refhely|Kim|103–104. o.}}
113. sor:
 
===Nyelv===
Akárcsak a [[koreai nyelv]] esetében, a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv eredetéről is számos elmélet létezik, egységes álláspont nincs. Mivel a nyelv kihalt, és a fennmaradt szövegrészletek [[kínai írás]]sal íródtak, a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv szókincsének, [[hangtan]]ának helyreállítása, feltérképezése sok akadályba ütközik. A fennmaradt nyelvemlékek alapján feltételezhető, hogy rokonságban állt a [[sillaSilla (ókori királyság)|Silla]] nyelvvel és nagyon hasonlónak mutatkozik a [[Pekcse|{{koreai|baekje|pekcse}}]] nyelvhez is, egyes kutatók feltételezése szerint talán az [[ókoreai nyelv]] dialektusai lehettek ezek a nyelvek, de erre sincs kétséget kizáró bizonyíték. [[Alekszandr Vlagymirovics Vovin|Alekszandr Vovin]] azt az elméletet támogatja, amely szerint a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} és a {{koreai|baekje|pekcse}} nyelv nagyon közel állt egymáshoz és a silla nyelvhez is, és bennszülött koreai nyelveknek tartja ezeket, míg például [[Christopher I. Beckwith]] szerint a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv az [[ójapán nyelv]] rokona. [[Juha Janhunen]] finn nyelvész más tudósok által sokkal kevésbé elfogadott elmélete szerint a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv a [[mandzsu-tunguz nyelvek]]hez tartozik és {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} népességének egy részét [[tunguzok]] alkották.<ref>{{cite journal|author= Alexander Vovin|url= http://www.historyfoundation.or.kr/Data/DataGarden/Journal(02-2)(2).pdf|title= Koguryǒ and Paekche: Different Languages or Dialects of Old Korean?|journal= Journal of Inner and East Asian Studies|year= 2005|volume= 2|issue= 2|pages= 108-140|accessdate= 2010-10-22|archiveurl= https://web.archive.org/web/20090226195328/http://www.historyfoundation.or.kr/Data/DataGarden/Journal%2802-2%29%282%29.pdf|archivedate= 2009-02-26}}</ref><ref>{{cite journal|url=http://www.jstor.org/stable/23719531|title=Reviewed Work: Koguryo, the Language of Japan's Continental Relatives: An Introduction to the Historical-Comparative Study of the Japanese-Koguryoic Languages with a Preliminary Description of Archaic Northeastern Middle Chinese. Brill's Japanese Studies Library, vol. 21 by Christopher I. Beckwith |author=[[Thomas Pellard]] |journal=Korean Studies|year=2005|volume=29|pages=167-170 |publisher=University of Hawai'i Press via [[JSTOR]]}}</ref><ref>{{cite book |title=Tumen Jalafun Jecen Aku: Manchu Studies in Honour of Giovanni Stary |editor1-first=Alessandra |editor1-last=Pozzi |editor2-first=Juha Antero|editor2-last=Janhunen |editor3-first=Michael |editor3-last=Weiers |others=Contributor: Giovanni Stary |volume=Volume 20 of Tunguso Sibirica|year=2006|publisher=Otto Harrassowitz Verlag|isbn=344705378X |url = https://books.google.com/books?id=LbmP_1KIQ_8C&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false|accessdate=1 April 2013|pages=109 }}</ref>
 
===Irodalom és zene===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kogurjo