„Kogurjo” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
|||
73. sor:
[[Fájl:Eulji Mun-deok.png|thumb|200px|[[Uldzsi Mundok|{{koreai|Eulji Mundeok|Uldzsi Mundok}}]]]]
[[Fájl:Yon_Kaesomun.gif|thumb|200px|[[Jon Geszomun|{{koreai|Yeon Gaesomun|Jon Geszomun}}]]]]
{{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} hatalmas birodalommá vált, azonban a 6. század elején [[Silla (ókori királyság)|Silla]] elkezdett megerősödni, meglepően gyors ütemben. 532-ben bekebelezték [[Kumgvan Kaja|{{koreai|Geumgwan Gayát|Kumgvan Kaját}}]], 551-ben {{koreai|Baekchével|Pekcsével}} közösen megtámadták {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} Han folyó-menti területeit, majd Silla 553-ban {{koreai|Baekche|Pekcse}} zsákmányolt részét is megszerezte: a Han folyó stratégiailag fontos alsó szakaszát, mely utat nyitott a tengerhez és így Kínához.{{refhely|Kim|98. o.}}{{refhely|azonos=Nahm30}}
Miközben Silla gyarapodott, {{koreai|Goguryeónak|Kogurjónak}} újra szembe kellett néznie a 6. század derekára magára találó kínaiakkal is: a [[Szuj-dinasztia|{{kínai|Sui|Szuj}}-dinasztia]] 589-ben újraegyesítette Kínát. 598-ban meg tudták magukat védeni [[Szuj Ven-ti|{{kínai|Wendi|Ven-ti}}]] császár {{szám|300000}} fős seregével szemben, 612-ben pedig [[Szuj Jang-ti|{{kínai|Yangdi|Jang-ti}}]] {{szám|1130000}} fős serege rohanta le az országot. A jóval képzettebb és harcedzettebb {{koreai|gogyryeói|kogurjói}} sereg, bár létszámában sokkal kisebb volt, sikeresen visszaverte a támadást. {{kínai|Yangdi|Jang-ti}} ezután a főváros bevételével is megpróbálkozott, sikertelenül. A kínai sereget az azóta is az egyik legnagyobb koreai tábornokként számon tartott [[Uldzsi Mundok|{{koreai|Eulji Mundeok|Uldzsi Mundok}}]] győzte le. {{kínai|Yangdi|Jang-ti}} 613-ban és 614-ben is újra próbálkozott, de ismét sikertelenül. Amikor a [[Tang-dinasztia]] hatalomra került, {{koreai|Goguryeo|Kogurjo}} védekezésre rendezkedett be, az északnyugati határainál mintegy 480 kilométer hosszan [[Csholli csangszong|emelt falat]].{{refhely|Kim|103–104. o.}}
113. sor:
===Nyelv===
Akárcsak a [[koreai nyelv]] esetében, a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv eredetéről is számos elmélet létezik, egységes álláspont nincs. Mivel a nyelv kihalt, és a fennmaradt szövegrészletek [[kínai írás]]sal íródtak, a {{koreai|goguryeo|kogurjo}} nyelv szókincsének, [[hangtan]]ának helyreállítása, feltérképezése sok akadályba ütközik. A fennmaradt nyelvemlékek alapján feltételezhető, hogy rokonságban állt a [[
===Irodalom és zene===
|