Wikipédia

„Komját Aladár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
Infobox cseréje, nemzetközi katalógusok. Édesanyja neve.
1. sor:
{{más-leírás|Komjáthy Aladár|(1894 – 1963) magyar költő, író, tudománytörténész, műfordítóval}}{{Személy infobox
| típus =
{{Személy infobox
| alsablon =
|név=Komját Aladár
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=Korach Aladár
|születési hely=[[Kassa]]
|születési dátum=[[1891]]. [[február 11.]]
|halál helye=[[Párizs]]
|halál dátuma= [[1937]]. [[január 3.]] {{életkor-holt|1891|2|11|1937|1|3}}
|nemzetiség=magyar
|házastárs=
|szakma=költő, újságíró, jogász, szerkesztő
|művésznév=
|becenév=
|aláírás=
|hivatalos oldala=
|blog=
|IMDb=
|PORT.hu=
}}
'''Komját Aladár''' (eredeti neve: ''Korach Aladár'') ([[Kassa]], [[1891]]. [[február 11.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RFB-QRBJ?i=214&cat=693073 |title=Születési bejegyzése a kassai izraelita hitközség születési akv. 7/1891. folyószáma alatt |accessdate=2020-10-17}}</ref> – [[Párizs]], [[1937]]. [[január 3.]]) [[Magyarok|magyar]] költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére [[Korach Mór]] és [[Kenyeres Júlia]] volt.
 
==Életpályája==
Édesapja KoráchKorach Fülöp voltkirályi adótiszt és Singer Berta fia.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23411-30612-39?cc=1452460&wc=923N-PTL:40679501,49363601,40680103 Testvérének, Kenyeres Júliának születési bejegyzése]. Bejegyezve Letenye állami akv. 37/1895. folyószám alatt.</ref> Iskoláit [[Letenye|Letenyén]], [[Fiume|Fiuméban]] és [[Budapest]]en végezte el. 20 évesenHúszévesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az [[első világháború]] alatt (1914-19181914–1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a [[Forradalmi szocialisták|forradalmi szocialista]] csoport egyik vezető tagja volt. Először [[A Tett]] és a [[Ma (folyóirat)|Ma]] adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a ''Kiáltás'' című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult [[Kassák Lajos]]sal; [[György Mátyás]], [[Lengyel József (író)|Lengyel József]] és [[Révai József (politikus)|Révai József]] társaságában megjelentette az ''1918. Szabadulás'' című antológiát. 1919-ben [[Hevesi Gyula|Hevesi Gyulával]] kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később [[Bécs]]ben [[Uitz Béla|Uitz Bélával]] az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben [[Moszkva|Moszkvában]] megjelent ''Mindent akarunk'', 1937-ben [[Párizs]]ban, posztumusz, ''Mozdul a föld'' című kötete.
 
Hamvait 1966-ban hozták haza, a [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|KerepesiFiumei Úti temetőSírkertben]]ben nyugszik.
 
==Művei==
* ''Új költők könyve. György Mátyás, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lengyel József lírai antológiája''; Ma, Bp.Budapest, 1917
* Kiáltás (versek, 1917)
* ''Új Internationale. Versek''; s.n., Bp.Budapest, 1919 ''(Vörös könyvtár)''
* ''Mindent akarunk. Versek''; Centrizdát, Moszkva, 1931 ''(Sarló és Kalapács könyvtára. Szépirodalmi sor)''
* ''Megindul a föld. Versek''; Atelier de Paris, Paris, 1937
* ''Válogatott versek''; összeaáll., bev. Keszi Imre; Szikra, Bp.Budapest, 1949
* ''Komját Aladár összegyűjtött művei''; összegyűjt., sajtó alá rend., bibliográfia, repertórium, jegyz. Hegedüs Éva, bev. [[Komját Irén]], idegen nyelvű szövegford. Gábor György; Szépirodalmi, Bp.Budapest, 1957
* ''Versek''; bev. [[Méliusz József]]; Irodalmi, Bukarest, 1962
* ''Komját Aladár válogatott művei''; sajtó alá rend., jegyz. Komját Irén, bev. [[Király István (irodalomtörténész)|Király István]]; Szépirodalmi, Bp.Budapest, 1962 ''(Magyar klasszikusok)''
* ''Két világ mesgyéjén. Válogatott versek''; vál., sajtó alá rend., utószó [[Waldapfel József]], ill. Reich Károly; Magyar Helikon, Bp.Budapest, 1962
* ''Életre köszöntő. Válogatott versek''; vál., jegyz. Komját Irén; Magyar Helikon, Bp.Budapest, 1966
 
== Jegyzetek ==
52 ⟶ 34 sor:
* {{MÉL|2||ABC07165/08270.htm}}
* Alpári Gyula: ''Komját Aladár: Megindul a föld. Versek''; Hoffmann Ny., Praha, 1937
* Szabó György: ''K. A. költészete'' (Bp.Budapest, 1958. 2–3. sz.)
* Szabó György: ''„Az új rend katonája mindhalálig”'' (Élet és Irod.Irodalom, 1959. 14. sz.)
* [[Waldapfel József]]: ''K. A. helye irodalmunk történetében'' (Az MTA I. Oszt. Közl. 1960)
* Király István: ''Az első kommunista költő'' (Társadalmi Szemle, 1960. 3 sz.)
* Komját Irén: ''Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete''; utószó Sőtér István; Szépirodalmi, Bp., 1981
{{Nemzetközi katalógusok}}{{portál|Irodalom||zsidóság}}▼
 
▲{{portál|Irodalom||zsidóság}}
 
{{DEFAULTSORT:Komjat Aladar}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Komját_Aladár”