„Kodály-módszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
1. sor:
{{Szellemi kulturális örökség infobox
A '''Kodály-módszer''' egy zenepedagógiai koncepció, ami [[Kodály Zoltán]] zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni.▼
|név=
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|ország=Magyarország
|azonosító=safeguarding-of-the-folk-music-heritage-by-the-kodaly-concept-01177
|év=2016
|wikicommons=
▲}}A '''Kodály-módszer''' egy zenepedagógiai koncepció, ami [[Kodály Zoltán]] zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni.
Kodály számára meghatározó volt a vidéki népesség egyszerű [[magyar népzene|népzenéje]], ami gyűjtőútjaitól kezdve egész életében foglalkoztatta. 1925 előtt működött zenészként, néprajzosként és zenetudósként. Tanulmányait a budapesti [[Zeneakadémia|Zeneakadémián]] végezte, és zeneszerzésből szerzett diplomát. 1906-ban értekezést adott ki a magyar [[népdal]] versszakszerkezetéről. Zoltai Mátyás 1911-ben megjelent ''Zeneelmélet és összhangzattan'' című könyvében Kodály Zoltán a zenetanítás céljaként azt jelölte meg, hogy a tanulók megtanuljanak kottát olvasni, abból énekelni, és hallás után dallamot lekottázni.
| |||