„Palotás László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bemondásra elhiszem, viszont az ÚMÉL V/83. és még két másik forrás éptészi végzettséget r |
a →Munkássága: Kékítés |
||
57. sor:
Fő kutatási területe az [[építőanyag|építési anyagok]] – kiemelten a [[beton]] és a [[vasbeton]] – [[anyagszerkezet|anyagtudomány]]i és [[műszaki mechanika]]i vizsgálata volt, emellett több, a [[tartószerkezet]]ek – főként [[keretszerkezet|keret]]- és [[héjszerkezet]]ek, [[rácsos tartó]]k – tervezéséhez, a [[elsőrendű nyomaték|nyomaték]]eloszlás számításához alkalmazható egyenlet kidolgozása fűződik a nevéhez. Behatóan foglalkozott az egyes betontípusok, a portland- és a bauxit[[cement]] [[fizika]]i tulajdonságaival, a beton összetételével, víz–levegő–cement-arányával, az adalékanyagok szemcseszerkezetével, és mindezek hatásával a beton műszaki tulajdonságaira, finomságára, [[nyomószilárdság|nyomó]]- és [[hajlítószilárdság]]ára, terhelhetőségére, rugalmasságára, kopásállóságára, vízzáró és fagyálló tulajdonságaira, a beton és a vasbetétek feszültségmegoszlására. Kidolgozott több képletet, amelyekkel az összetétel és adalékanyagok függvényében számítható és tervezhető a betonszerkezet szilárdsága és egyéb műszaki jellemzője, valamint kidolgozta a beton- és vasbeton szerkezetek tartós alakváltozásának modelljét (erőjáték, támasztóerő-változás stb. folyamatai).
A vasbeton-technológia, a [[rácsos tartó]] műszaki mechanikai vizsgálatán keresztül jelentősen hozzájárult a [[híd]]építés alapvető tervezési feladatainak tökéletesítéséhez. [[Széchy Károly (építőmérnök)|Széchy Károllyal]] együtt jelentős szerepet játszott a második világháború utáni országos hídrekonstrukciós munkálatok (ún. hídcsata) irányításában, amelynek során előbb a kisebb közúti és vasúti hidak ideiglenes járhatóvá tételéről gondoskodtak, utóbb pedig végleges vasbeton szerkezetekkel váltották fel őket. Ez utóbbiak anyagtani előkészítésében vezető szerepet vállalt mint a vasbeton-technológia szakértője, de közreműködött a világháborúban felrobbantott nagyobb Duna-hidak – [[Petőfi híd]], [[pozsonyeperjes]]i Kis-Duna-híd – rekonstrukciós és az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] tervezési munkájában, s irányítása alatt folyt a [[Széchenyi lánchíd]] újjáépítése (1949) is.
Pályája során kiterjedt szakirodalmi, tankönyvírói tevékenységet folytatott, tucatnyi szakkönyve mellett mintegy harminc egyetemi jegyzete jelent meg, több könyv szerkesztője, társszerkesztője volt. Tanulmányainak, szakcikkeinek száma nem jelentős, 1990-ben 14 közleményt jegyzett. 1956-ban alapító szerkesztője volt ''Az Építéstudományi Intézet Tudományos Közleményei'' című periodikának.
| |||