„Vasiľ Biľak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
→‎Élete, politikai pályája: nincs ellenőrizhető forrás, csak cseh nyelvű videó konkrét időpontmegjelölés nélkül, illetve ugyancsak cseh bulvár. Ráadásul ha ezen a néven anyakönyvezték rutén létére, akkor viszont illene az erőszakos magyarosításról, valamint a neve későbbi megváltoztatásáról is szólni.
27. sor:
 
== Élete, politikai pályája ==
Vasiľ Biľak a [[Sáros vármegye]]i [[Bátorhegy]]en született ''Vasil Gyula'' néven,<ref>https://cs.wikipedia.org/wiki/Vasil_Bi%C4%BEak</ref><ref>Česká televize (2007): [http://www.ceskatelevize.cz/ivysilani/10095687448-historicky-magazin/207452801280030/ Historický magazín. Česko-slovenské vztahy ]</ref><ref>http://www.blesk.cz/clanek/zpravy-politika/232838/rudy-boss-vasil-bilak-96-usil-na-vlast-zradu-dozival-v-luxusu.html</ref><ref>https://www.parlamentnilisty.cz/politika/poslanecka-snemovna/Vasil-Bil-ak-odesel-skladat-ucty-na-onen-svet-Zde-jsou-vzpominky-jeho-kovanych-soudruhu-302800</ref> szegény [[ruszinok|rutén]] családba. Heten voltak testvérek, de rajta kívül csak egy bátyja érte meg a felnőttkort. Szüleit korán elvesztette. Az elemi iskola után kitanulta a szabómesterséget, és sokáig ebben a szakmában dolgozott, [[1936]]-tól Pozsonyban. Ekkor mint [[szakszervezet]]i aktivista bekapcsolódott a [[munkásmozgalom]]ba, majd [[1945]]-ben tagja lett [[Csehszlovákia Kommunista Pártja|Csehszlovákia Kommunista Pártjának]] (CSKP). A pártfőiskola elvégzése ([[1953]]) után gyors politikai karriert csinált: [[1954]]-ben beválasztják a legfelső vezetésbe, [[1955]]–[[1968|68]],<ref>a hatvanas évek elején egy ideig tárcanélküli miniszter is volt</ref> majd [[1969]]–[[1971|71]] között [[Szlovákia Kommunista Pártja]] (SZLKP) Központi Bizottságának tagja, [[1963]]–68 között titkára, 1968 januárjától augusztusig főtitkára, áprilistól a CSKP KB elnökségének tagja, majd novemberétől titkára, egészen [[1988]] decemberéig; ebben a minőségében a párt [[ideológia]]i, belpolitikai és külügyi irányvonalának abszolút meghatározója. [[1960]] és [[1989]] között előbb a Nemzetgyűlés, majd a Szövetségi Gyűlés elnökségi tagja.
 
A CSKP vezérkarában Biľak és négy elvtársa (Alois Indra, Antonín Kapek, Drahomír Kolder, Oldřich Švestka) volt az az öt keményvonalas, neo[[sztálinizmus|sztálinista]] főfunkcionárius, akik 1968-ban már jó előre megszövegezték, majd aláírva elküldték [[Moszkva|Moszkvába]] azt a „behívót”, amelyre válaszul a [[Varsói Szerződés]] csapatai lerohanták [[Csehszlovákia|Csehszlovákiát]] és véget vetettek a [[prágai tavasz]]nak. Később erről így nyilatkozott: „''Nagy hiba volt, hogy [[Alexander Dubček|Dubček]] környezetét, az ellenforradalmi erőket nem sikerült időben elszigetelnünk, és emiatt nemzetközi segítségre szorultunk a szocializmus vívmányainak védelmében.''”<ref>[https://zpravy.idnes.cz/vychazi-bilakovi-pameti-0w3-/domaci.aspx?c=A140403_210405_domaci_cen Dubčeka jsme měli včas izolovat, lituje Biľak ve svých pamětech] – idnes.cz, 2014. április 3. {{cz}}</ref> A [[1970-es évek|hetvenes évek]] folyamán a [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]] bizalmát és támogatását élvező Biľak – [[Gustáv Husák]] pártfőtitkár régi elvbarátja, harcostársa, jobbkeze és főideológusa – kulcsszerepet játszott a normalizációnak nevezett belpolitikai visszarendeződésében: a Dubček-féle reformok eltörlésében, a párton belüli tisztogatásokban, politikai perek konstruálásában, az ellenzék megfélemlítésében. Nem csoda, hogy a rezsim leggyűlöltebb figurája lett, akit a csehek még Husáknál is jobban utáltak.