„Beremendi-kristálybarlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
1984. november 12-én fedezték fel kőfejtés során. Elsőként a bánya üzemvezetője, Magusics Mihály járt benne, majd a bejelentése után a Barlangtani Osztály két munkatársa, Kárpát József és Takácsné Bolner Katalin vizsgálták meg az új barlangot. Első írott említése a ''Dunántúli Napló''ban jelent meg 1984. november 23-án. A ''Csont-ág'' bejárásakor karvastagságú végtagcsontok meredtek elő az agyagkitöltésből. Az év végére elérte hossza a 400 métert. 1985-ben Kárpát József készítette el barlangtérképét.
 
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 29. leghosszabb barlangja a 4150 barlangkataszteri egységben lévő, 700 m hosszú ''Beremendi-kristálybarlang'' és az összeállítás szerint az 1977. évi ''Karszt és Barlang''ban közölt hosszúsági listában a barlang nincs benne. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 56. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4150 barlangkataszteri egységben lévő, 53 m függőleges kiterjedésű ''Beremendi-kristálybarlang'' és az összeállítás szerint az 1977. évi ''Karszt és Barlang''ban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. MélységeFüggőleges kiterjedése az 1985-ben készült hosszmetszeti térkép alapján lett megállapítva. A térkép szerint 15 m magas, 38 m mély és a vízszinttől mérve 9 m mély.
 
Az 1986. évi ''[[Karszt és Barlang]]''ban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang ''Beremendi-kristálybarlang'' néven. Az összeállítás szerint a ''Karszt és Barlang''ban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. 1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének értelmében a Villányi-hegységben lévő Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai, morfológiai, hidrológiai, ásványtani és őslénytani jelentősége, valamint mérete miatt lett.