„Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
További jogsértő részek eltávolítása. Eredeti források: https://adoc.pub/berenyi-mihaly-fazekas-tamas-gaal-csaba-hajtman-bela-meszaro.html és https://docplayer.hu/196169611-Phd-doktori-ertekezes-dr-gyiry-hedvig-semmelweis-egyetem-patologiai-tudomanyok-doktori-iskola.html |
További jogsértő tartalom eltávolítása. Eredeti források: https://www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/856/10-orvoslas.ppt és http://docplayer.hu/31856641-Szkb_105_09-most-mar-megy.html |
||
3. sor:
{{forma|1=}}
[[Fájl:Wild Date Palm (Phoenix sylvestris) tree with female flowers at Narendrapur W IMG 4054.jpg|jobbra|140px|bélyegkép|Vadpálmafa virágait szívesen alkalmazták az óegyiptomi receptekben szamárpatával és agárkörömmel.]]
A korunkban alkalmazott gyógyító szemlélet gyökerei orvostörténeti kutatások szerint a 3500 évvel ezelőtti időkre nyúlnak vissza. Az [[Ókori Görögország|ókori görögök]] és [[Hippokratész]] helyett valójában az ősi [[Egyiptom]]ban kell keresni a modern medicina kezdetét.<ref>http://www.medicalnewstoday.com/releases/70520.php</ref><ref>http://www.natursziget.com/nagyvilag/20070604osiegyiptomimodszerek</ref> Az ókori Egyiptomban hallatlanul magas szintre fejlődött az [[orvos]]i szakma specializálódása, nem véletlenül tettek szert az egyiptomi szakorvosok ''(swnw)'' nagy hírnévre. Mindez természetesen azzal is összefügg, hogy a [[mumifikálás]] évezredes gyakorlata rendkívül pontos [[anatómia]]i ismeretekhez juttatta az egyiptomi orvosokat.<ref name="felfedem.eoldal.hu">{{Cite web |url=http://www.felfedem.eoldal.hu/cikkek/egyiptomi-kutatasok/orvostudomany-az-okori-egyiptomban.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-11-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140813224118/http://www.felfedem.eoldal.hu/cikkek/egyiptomi-kutatasok/orvostudomany-az-okori-egyiptomban.html# |archivedate=2014-08-13 }}</ref> [[Hérodotosz]] szerint a szembetegségek gyógyításának igazi hazája Egyiptom volt. Az ókori egyiptomi orvosok, [[sebész]]ek szakmai képességei híresek és bizonyítékokban bővelkednek az óegyiptomi civilizációt sújtotta betegségek megismerésén keresztül.<ref>Mágia és ratio a materia medica megválasztásában a 18. dinasztia elején. PhD doktori értekezés. Dr. Győry Hedvig. Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola. 2011.</ref><ref>Egyptian Mummies and Modern Science. Edited by A. Rosalie David, University of Manchester. © Cambridge University Press 2008</ref>
125 ⟶ 124 sor:
A betegségek gyakran jártak bűzzel, kifakadó sebekkel. Voltak olyan betegségek, amelyeknél fizikai létrejöttük módja nyilvánvaló volt a korabeli [[orvos]]ok számára, akár mert szemmel láthatták, mint például a vadállat [[harapás]]át, vagy az égési [[seb]]eket, akár mert az általuk alkalmazott [[anatómia]]i [[élettan]]i összefüggésekből kikövetkeztették azokat, mint pl. a [[szív]] szúrását, vagy a [[végbél]] ''tɜw'' lázát, stb.
=== Egyiptomi orvoslás elmélete ===
Jelenlegi ismereteink alapján a keringési-rendszert tételeztek fel az emberi [[Szervezet (biológia)|szervezet]] központjaként, amelynek középpontjában a ''ḥɜtj''-szív állt
Az orvosi vizsgálat ennek megfelelően a „mérést" jelentette. Módjáról, milyenségéról keveset tudunk. Az sem teljesen világos, hogy észleléseiket hogyan értékelték az [[egyiptom]]iak. Az azonban bizonyos, hogy elképzelésük szerint a szervezetet behálózó csatornák, a ''mtw'' helyes működése esetén egészséges volt az ember, ha azonban itt bármilyen zavar bekövetkezett, annak betegség volt a következménye. A [[betegség]]ek kialakulásának másik módját egy számukra szintén [[fizika]]ilag létező, ám rendszerint láthatatlan valósággal magyarázták, a természetfeletti erők beavatkozásával.
142 ⟶ 139 sor:
# Cím, a diagnózis rövid változata
# Tünetek, benyomások a megtekintés után, vagy a manuális vizsgálat után
# Orvosi vizsgálat
# Diagnózis
# Terápia
153 ⟶ 150 sor:
=== Adagolás, dózisok ===
[[Fájl:Cubit rod Louvre 1.PNG|jobbra|100px|bélyegkép|Könyökrúd. Louvre Museum]]
A [[compendium]]ok olyan részletességgel íródtak, melyek azt feltételezik, hogy olvasója nem rendelkezik alapos [[gyógyszerész]]i ismeretekkel, ám gyakran hiányoznak a [[mértékegység]]ek. Sokszor gondot jelent a kutatóknak az előiratokban felhasználandó alapanyagok mennyiségének és mértékegységének a meghatározása. Gyakran ezek mértékét és minőségét teljes egészében kihagyták az előiratokból. A megfelelő dózisok alkalmazása mindezek alapján fontos részét alkotta az [[orvostudomány]]nak, melyet az [[orvos]] korábbi tanulmányai során sajátított el és az [[isten]]ektől érkezett akarat, sugallat alapján állapított meg a listajellegű [[Recept (egészségügy)|recept]]eknél.
164 ⟶ 160 sor:
Felmerül a kérdés, hogy ahol önmagában adták meg az „1” számot, ott más mértékegység is elképzelhető ez az egység az 5 r<big>ɜ</big>-val lenne egyenértékű, vagyis az udzsat szem függőleges vonalának egyszerűsített írásmódja volna, és akkor a korabeli technikákkal is mérhető mennyiség szerepelne a receptekben.<ref>Westendorf javaslata szerint (Westendorf 1999:522: Eb416, Bln95, Bln104).</ref> Az 1 jelzőszámú receptekben azonban olyan anyagok is szükségesek azonos mennyiségben, amelyek a törtekkel jelölt mennyiségeknél jellemzően különböző nagyságrendekkel találhatók meg. Óvatosságra int továbbá, hogy ugyanazon receptnek lehet olyan változata, amelyben éppen a mennyiségekben van eltérés.
=== Évszakonként szedett gyógyszerek ===
|