„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés

a
a
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű [[Bach-korszak]]ban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen [[Budai várnegyed|budai vár]] helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni [[Budapest|Pest–Buda]] köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni [[Emmanuel Zitta]] osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>{{Cite web |url=http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm# |title=Gellért-hegyi Csillagda |accessdate=2011-06-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101128103014/http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm# |archivedate=2010-11-28 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html# |title=A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása |accessdate=2011-06-26 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20101128084144/http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html# |archivedate=2010-11-28 }}</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] városa körül készítette el az „[[Komáromi erődrendszer|utolsó védőbástyát]]”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
 
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlöltellenszenves erődítményobjektum lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
 
[[Fájl:Citadel of Buda partial demolition works in 1897.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi Templom]] mellett folynak a jövendő [[Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)|Erzsébet híd]] pesti pillérének alapozási munkái).]]
[[Fájl:BudapestDSCN3929.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Szovjet ágyúk a Citadella tövében]]
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén került a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves főváros birtokába:
 
{{idézet2|''3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az [[Újépület|Ujépület]] telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik.''|1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6544 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitésérőlértékesítéséről]</ref>}}
 
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.<ref>[http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság]{{Halott link|url=http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html |date=2018-11 }}</ref> Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik.
 
Utolsó hadászati célú használata a [[második világháború]]ban, [[Budapest ostroma]] idején, a támadó [[Szovjetunió|szovjet]] [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] 2. és 3. Ukrán Frontjával szemben történt, amikor a [[Harmadik Birodalom|német]] és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesült ellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
 
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.<ref>[http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság]{{Halott link|url=http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html |date=2018-11 }}</ref> Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as években már idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért 1961-től kezdve között átalakították: szállodát és vendéglőt nyitottak benne.<ref>https://www.facebook.com/kelenfoldegykor/photos/a.657377574388783/2729563870503466/?type=3</ref> Ekkor épült meg mai formájára a hegytetőre felvezető Szirtes út és az egykori erőd körüli sétány.<ref>https://www.facebook.com/kelenfoldegykor/photos/a.657377574388783/2707274509399069/?type=3&theater</ref> A munkák 1965-ben készültek el, azóta műemlék. Vonzerejét elsősorban a falairól körbe nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti.
 
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi [[Memento Park]]ba.