„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Fogalmazási javítások |
→Története: random bezáró zárójel ki |
||
18. sor:
A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Duna-part). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el.
A városligeti felüljárók építése 1967-ben kezdődött. A felüljáró építése során az útátjáró helyét teljesen igénybe vették, így a terelőutak kijelölésével a Róbert Károly körút és a Hungária körút között, a {{vvr|70}}on és a {{vvr|100a}}on átvezető szintbeni kettős [[Halálsorompó|sorompót]] 1967 nyarán szüntették meg. Az irányonként két sávos felüljáró 1969-ben készült el. (Kiszélesítése irányonként három sávosra, közepén a [[Kacsóh Pongrác út]]ig hosszabbított 1-es villamos pályájával 1987-ben készült el.) Mellette a szintbeni útátjárót nem számolták fel teljesen. A felüljáró alatt a vasúti delta által közrezárt terület megközelítésére egy szakasza megmaradt, ennek a városi forgalomban betöltött szerepe azonban jelentéktelen.
Az Árpád híd 1980–1984 között nyerte el mai szélességét. [[1981]]-től az [[Budapest III. kerülete|óbudai]] Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az [[1-es villamos (Budapest)|1-es villamos]] pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Rákóczi hídig.
| |||