Wikipédia

„Mona Lisa mosolya (film, 2003)” változatai közötti eltérés

Mike Newell 2003-as filmje
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
Készült a(z) „Mona Lisa Smile” oldal lefordításával
(Nincs különbség)

A lap 2020. október 19., 08:44-kori változata

A Mona Lisa Smile egy 2003-as amerikai filmdráma, amelyet a Revolution Studios és a Columbia Pictures készített a Red Om Films Productions társaságában, rendezte: Mike Newell, írta: Lawrence Konner és Mark Rosenthal, főszerepekben: Julia Roberts, Kirsten Dunst, Julia Stiles és Maggie Gyllenhaal . A cím Leonardo da Vinci híres festményére, a Mona Lisa-ra, valamint az eredetileg Nat King Cole által előadott azonos című dalra utal, amelyet Seal alkotott a filmhez. Julia Roberts alakításért rekordnak számító 25 millió amerikai dollárt kapott, ez volt a legmagasabb, amit akkor egy színésznő keresett. [3]

Mona Lisa mosolya
(Mona Lisa Smile)
2003-as amerikai film
RendezőMike Newell
ProducerElaine Goldsmith-Thomas
Deborah Schindler
Paul Schiff
Műfaj
Forgatókönyvíró
  • Lawrence Konner
  • Mark Rosenthal
Főszerepben
ZeneRachel Portman
OperatőrAnastas Michos
VágóMick Audsley
Gyártás
GyártóRevolution Studios
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv
Forgatási helyszín
Játékidő117 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 2003. december 19.[1]
  • 2004. január 22. (Németország)[2]
Korhatár12 II. kategória (F/2277/J)
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

Cselekmény

1953-ban Katherine Ann Watson, az UCLA és az Oakland állam művészettörténeti tanszékének harmincas diplomása [a] a Wellesley College-ban, a női magán művészeti főiskolán művészettörténetet oktatói állást kap, Massachusettsben . Első óráján rájön, hogy tanítványai már bemagolták a teljes tankönyvet és a tananyagot kívülről fújják, ezért a későbbi órákon megismerteti őket a modern művészettel, és olyan témák megbeszélésére ösztönzi őket, mint például a jó művészet. Megismeri tanítványait, és arra törekszik, hogy inspirálja őket arra, hogy többet érjenek el az életben, mint a befutott fiatal férfiakkal kötött házasság.

Elizabeth "Betty" Warren a sznob és kimondottan konzervatív diák nem érti, hogy Katherine miért nincs férjnél, és ragaszkodik ahhoz, hogy a jó művészet számára egyetemes szabvány létezik. Szerkesztőségi cikkeket ír a főiskolai lap számára, és az egyetemi nővért, Amanda Armstrongot a promiszkuitás szószólójaként állítja be, mert a lányoknak óvszert osztogat, aminek eredményeként a nővért elbocsátják. Más szerkesztők megtámadják Katherine-t, amiért azt szorgalmazza, hogy a nőknek is karrierre kell törekedniük ahelyett, hogy feleségek és anyák lennének. Betty alig várja, hogy feleségül vegye Spencer, amint azt szüleik megszervezték, és a szokásoknak megfelelően, házas nőként járjon tovább az osztályba. Katherine azonban ragaszkodik ahhoz, hogy érdemeik és tetteik alapján ítéljék meg őket, ami újabb konfliktusokat eredményez.

Constance "Connie" Baker randevúzni kezd Betty unokatestvérével, Charlie-val, de Betty meggyőzi, hogy csak kihasználja őt, amíg a szülei által megbeszélt házasságra nem lép Deb MacIntyre-rel. Connie szakít a fiúval, gondolván, hogy Betty története igaz. Néhány héttel később Connie és Charlie újra találkoznak, és Charlie elmondta, hogy ő maga már úgy döntött, hogy nem fogja feleségül venni Debet, így Connie és ő újra összejönnek.

Joan Brandwyn ügyvédi pályáról álmodozik, és joggyakornoknak jelentkezik, ezért Katherine arra ösztönzi, hogy jelentkezzen a Yale Law Schoolra . Fel is veszik, de ő úgy dönt, inkább eljátssza a háziasszony hagyományos szerepét. Azt mondja Katherine-nek, hogy a feleség- és anyaszerep választása nem teszi őt kevésbé intelligenssé.

Giselle Levy több szeretővel is próbálkozik, mivel liberális nézetei vannak a szexről. Csodálja Katherine-t, amiért a diákokat önállóságra neveli. Giselle kiváltja Betty ellenszenvét, akinek konzervatív nézetei ütköznek az ő liberális nézeteivel.

Katherine kikosarazza kaliforniai barátját, mert nem szereti őt eléggé, és talákozgatni kezd a Wellesley olasztanárával, Bill Dunbart-ral, aki sármos és tele van történetekkel Európáról és a második világháború alatt Olaszországban véghez vitt hősies cselekedeteiről. Diákokkal (köztük Giselle-lel) is volt dolga, ám Katherine megígérteti vele, hogy ez soha többé nem fog megtörténni. A kapcsolat előrehalad, de amikor Katherine megtudja, hogy Bill az egész háborút a Long Island-i Hadsereg Nyelvi Központjában töltötte, úgy dönt, hogy szakít vele, mert nem megbízható. Bill azt válaszolja, hogy Katherine nem azért jött Wellesley-be, hogy segítse a diákokat az eligazodásban, hanem azért, hogy az ő példáját kövessék.

Betty házassága szétesik, miután Spencer viszonyt folytat, és nem ért egyet anyjával, aki megparancsolja, hogy térjen vissza férjéhez. Lakásában meglátogatja Katherine-t, aki megvigasztalja. Betty viszont sajnálja, hogy rossz viselkedésével megbántotta Katherine-t. Végül Katherine hatására Betty beadja a válókeresetet, és lakást keres Greenwich Village-ben. Amikor Mrs. Warren szembesíti Bettyt azért, amit tett, kiderül az anyja iránt érzett csalódása, amiért nem támogatta, amikor segítségért ment hozzá. Megemlíti, hogy Katherine volt az egyetlen ember, aki törődött vele. Ezért Betty elárulja, hogy saját élete lesz, jelentkezett a Yale-re, és szobát foglal Giselle-lel.

Katherine kurzusa nagy népszerűségnek örvend, ezért a főiskola visszahívja, de bizonyos feltételekkel: be kell tartania a tantervet, jóváhagyásra be kell nyújtania az óraterveket, szigorúan szakmai kapcsolatot tarthat csak fenn a többi oktatóval, és nem szabad másról beszélnie a lányokkal, mint a saját tantárgyáról. Katherine úgy dönt, hogy elmegy, hogy felfedezze Európát. A végső jelenetben Betty utolsó szerkesztőségi cikkét Katherine-nek szenteli, azt állítva, hogy tanára "rendkívüli nő, aki példásan élt és arra kényszerített minket, hogy új szemmel lássuk a világot". Ahogy Katherine taxin távozik, minden tanítványa kerékpáron követi, és Bettyt láthatjuk, ahogy lépést akar tartani a taxival.

Szereposztás

Hangsáv


Mona Lisa mosolya (film, 2003)
Megjelent
Stílus
ProducerElaine Goldsmith-Thomas
Sablon • Wikidata • Segítség
# Cím Hossz

Bevétele

Első nyitóhétvégéjén a Mona Lisa Smile a 2. helyen nyitott az amerikai pénztárnál, és 11 528 498 dollárt hozott a Gyűrűk Ura: A király visszatér című film mögött. [4] Forgalmazásának végére, miközben a film világszerte 141 337 989 dollárt keresett, az amerikai belföldi bruttó nem teljesítette 65 millió dolláros költségvetését, elmaradva 63 860 942 dollártól.

Fogadtatása

A Mona Lisa mosolya vegyes és negatív kritikákat kapott a filmkritikusok részéről. A kritikus összesített weboldal, a Rotten Tomatoes 152 értékelés alapján 34% -os "rothadt" minősítést ad a filmnek, átlagosan 4,93 / 10-es minősítéssel. A weboldal kritikusainak konszenzusa a következő: "Bár Mona Lisa mosolya támogatja az akadályok lebontásának értékét, a film maga kiszámítható és biztonságos." [5] A Metacritic oldalon a film súlyozott átlagos pontszáma 45 a 100-ból, 40 kritikus szavazata alapján, ami "vegyes vagy átlagos véleményeket" jelez. [6]

Egy tipikus recenzióban az USA Today -ben Claudia Puig azt írta: "ez a Dead Poets Society csajszálként, kényszerítő dráma és inspiráció nélkül ... még Roberts sem meggyőző. Meglehetősen hiteltelen teljesítményt nyújt, mintha nem lenne teljes mértékben elkötelezett a szerep mellett. . . Ahelyett, hogy társadalmi történelmünk sokkal korlátozottabb időszakának lenyűgöző feltárása lenne, a film egyszerűen anakronisztikusnak érzi magát. A film megérdemel egy szilárd „C” -t a középszerűség és az elnémított vonzerő miatt. " [7] Elizabeth M. Tamny, a Chicago Reader kritikusa osztotta meg ezt a negatív értékelést: "A probléma része egyszerűen az, hogy Mona Lisa mosolya hollywoodi film, és Hollywood nem képes jól ábrázolni az elme életét. . . És Julia Roberts nem jelent segítséget - vagy tetszel neki, vagy nem, de akárhogy is, ennek kevés köze van a tehetséghez. Nem annyira színész, mint inkább a komoly reakciók tárháza. A tény az. . . Ez megkönnyíti, hogy egy rendkívül fekete-fehér változata a legkiemelkedőbb kérdése ez a filmnek: Tudnak-e a nők süteményt sütni és enni is? - mint próbálkozás, hogy választ adjon a jelenre.” [8]

Elismerések

Egyesület Kategória Befogadó Eredmények
Critics Choice Movie Award Legjobb dal Elton John



</br> Bernie Taupin|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve
Golden Globe-díj A legjobb eredeti dal|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve
Phoenix Filmkritikusok Társasága díj style="background: #ececec; color: #2C2C2C; vertical-align: middle; text-align: center; " class="table-na" | —|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve
Műholddíj A legjobb eredeti dal Elton John|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve
Teen Choice Award Választott filmszínésznő - dráma / akció-kaland Julia Stiles|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve
Choice Movie - Sleazbag Kirsten Dunst|style="background: #FDD; color: black; vertical-align: middle; text-align: center; " class="no table-no2"|Jelölve

A Wellesley és a Wellesley alumnae reakciója

A főiskola hivatalos közleményt adott ki, amelyben elmagyarázta döntésüket, hogy engedélyezik a film forgatását az egyetemen. [9]

Diana Chapman Walsh, a Wellesley főiskolai hallgatóihoz, a film kapcsán intézett üzenetében sajnálatát fejezte ki az általa kiváltott néhány reakció miatt, mivel az ötvenes évek számos hallgatója úgy érezte, hogy a film a Wellesley-t pontatlanul ábrázolja. [10]

Hivatkozások

  1. ↑ Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  3. ↑ Goldman. „The 20 Richest Women In Entertainment”, Forbes, 2007. január 17. (Hozzáférés: 2011. július 15.) 
  4. ↑ Weekend Box Office December 19–21, 2003. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  5. ↑ Mona Lisa Smile (2003). Rotten Tomatoes. Fandango Media. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  6. ↑ Mona Lisa Smile Reviews. Metacritic. CBS Interactive. (Hozzáférés: 2018. március 12.)
  7. ↑ Puig. „Crooked 'Smile'”, USA Today, 2003. december 19. 
  8. ↑ Tamny. „History Versus Her Story”, Chicago Reader, 2004. január 15. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.) 
  9. ↑ Wellesley College Is Among the Stars of the Film, "Mona Lisa Smile". Wellesley College, 2003. december 3. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  10. ↑ Walsh: Message from the President to Wellesley College alumnae concerning the film, Mona Lisa Smile'. Wellesley College, 2004. január 9. [2007. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  1. ↑ Oakland State is fictional.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mona_Lisa_mosolya_(film,_2003)&oldid=23156854”