„Szabályos test” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Az öt szabályos test: Vesszők egybetartoznak a számokkal
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Kalacihu (vitalap | szerkesztései)
a Nyilvánvalóan véletlenül benne maradt szó (olyan) törlése.
134. sor:
A platóni testek fontos szerepet játszottak [[Platón]] filozófiájában. Ezekről Platón a ''[[Timaiosz (dialógus)|Timaiosz]]'' című munkájában ír, Kr. e. 360 táján. Az öt szabályos test közül négynek az őselemeket feleltette meg: a földet a kockának, a levegőt az oktaédernek, a vizet az ikozaédernek és a tüzet a tetraédernek. Az ötödikről, a dodekaéderről Platón homályosan nyilatkozik. [[Arisztotelész]] később ezt az ötödik elemet az éterrel azonosította, azzal az anyaggal, ami szerinte az égi szférákat alkotja. [[Euklidész]] is megadta az öt szabályos test matematikai leírását az [[Elemek|''Elemek''ben]]. Az utolsó könyvben (XIII.) leírja tulajdonságaikat, szerkesztésüket, sőt megadja a körülírt gömb átmérőjének és a benne lévő test élhosszúságának arányát is.
 
A 16. században [[Johannes Kepler]] német csillagász feltételezett egy olyan összefüggést az akkor ismert öt (a Földön kívüli) bolygó és az öt platóni test között. Ezeket az összefüggéseket Kepler a ''[[Mysterium Cosmographicum]]'' című könyvében közölte, amely 1596-ban jelent meg. Ebben a Naprendszer egy modelljét konstruálta meg szabályos testekbe és azok köré írható gömbök segítségével. Legbelül foglalt helyet az oktaéder, ezt követte az ikozaéder, majd a dodekaéder, a tetraéder és végül a kocka. Ez a modell egy közbülső láncszem volt Kepler kutatásaiban, és ezt a modellt el is vetette, amikor később fölismerte a bolygómozgás törvényeit.
 
==Dualitás a szabályos testek között==