„Megiddó” változatai közötti eltérés

Megiddó nevét az [[Amarna-levelek]] is említik.

 

 

Az i. e. 4. évezredtől az i. e. 4. századig létezett. A helyén ma [[Tell el-Muteszellim]] áll, a [[Jezreel-völgy]]ben, [[Názáret]]től 15&nbsp;km-re. A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős, erődített település volt. A történetírás két ízben is híres csata színhelyeként említi. Először i.e. 1456-ban<ref name="auto_UnhGpPnMrq/45lsPpz/RhQ">Csaták kislexikona</ref> (egyes források szerint i.e. 1468-ban,<ref name="EmbK">{{EmbK}}</ref> a német Wikipédiában 1457-ben) [[III. Thotmesz]] (Thutmószisz) egyiptomi fáraó aratott döntő győzelmet Szíria és Palesztina szövetségesi fölött. A fáraó seregével a tengerparti úton haladt észak felé, amikor hírül vette, hogy a szíriai uralkodók Kádes fejedelme által vezetett szövetséges csapatai Megiddóba értek. A fáraó tábornokai tanácsa ellenére a két felet elválasztó [[Kármel-hegy]]en átvezető három út közül a legrövidebbet választva, amelyik a legnehezebben járható volt, úgy meglepte az ellenséget, hogy az nem is tanúsított nagy ellenállást. Az egyiptomi sereg mindössze 83 harcost veszített és közel 900 harci szekeret zsákmányolt. III. Thotmesz, miután a várost elfoglalta, stratégiai jelentősége miatt (itt húzódott az [[Egyiptom]]ot Mezopotámiával összekötő hadi út) fontos katonai támaszponttá és egyiptomi közigazgatási központtá tette. A csata következményeként [[Szíria]] egyiptomi fennhatóság alá került és az Egyiptomi Birodalom közvetlen szomszédja lett a hatalmas [[Mitanni]]nak.