„Andrássy Kálmán” változatai közötti eltérés

1 286 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
(forrásolatlan állítások ki)
{{Személy infobox
| típus =
| név = Andrássy Kálmán
| kép = <!-- Wikidata: p18; A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter stb.) élő személy esetén -->
| képméret =
| képaláírás =
| születési dátum = [[1852]]. [[október 13.]]
| születési hely= = [[Tarcal (település)|Tarcal]]
| halál dátuma = [[1937]]. [[április 1.]]
| halál helye = [[Buj (Magyarország)]]
| sírhely = <!-- Wikidata: p119 -->
| születési név= = <!-- Wikidata: p513 -->
| álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
| házastárs = Komoróczy Ilona
| gyermekek száma = 7
| gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
| szülei = Andrássy István, Miklós Judit
| szakma = református lelkész, író
| tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
| iskolái = [[Sárospataki Református Teológiai Akadémia]]
| kitüntetései = [[Ferenc <!-József-rend]] Wikidata: p166 -->lovagkeresztje
| alsablon =
}}
 
Tarcali '''Andrássy Kálmán''' ([[Tarcal (település)|Tarcal]], [[1852]]. [[október 13.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cat=78505 A tarcali ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 56/1852. folyószám.]</ref> – [[Buj (Magyarország)|Buj]], [[1937]]. [[április 1.]]) buji református lelkész, író.
 
== Élete ==
Andrássy Kálmán 1852. október 13-án, születettegy Tarcalszerdai településennapon ifj.született Andrássya IstvánTokaj-hegyaljai és Miklós Judit harmadik[[Tarcal gyermekeként(település)|Tarcal]]<nowiki/>on.{{forrás}} Apai ágon aaz tarcali1649-ben nemesi rangra nemesemelt [[Andrássy család (tarcali)|Andrássy család]] leszármazottja. Apja, István helyi földbirtokos, anyja, Miklós Judit háztartásbeli volt.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RSRK-K?i=165&cc=1858355</ref>
 
Gyermekkorát szülővárosában töltötte, ahol mély, [[Kálvinizmus|református]] neveltetésben részesült. A elemi iskola elvégzése után, feltehetőleg nagybátyja, Czike István kenézlői plébános nyomására tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg a diplomáját, amelyet követően a nyírségi [[Őr]] településen káplánkodott.<ref>http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82</ref> Tisztsége által a helyi közéletben érvényesülve jó kapcsolatot ápolt a helyi földesúrral, ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy Istvánnal, aki neki adta lánya, Ilona kezét.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9T-JY?i=451&cc=1858355&cat=185264</ref> A mennyegzőt követően, 1879. októberében [[Buj (Magyarország)|Buj]] község lelkésze lett.
 
Pályafutása alatt komoly vallás- és társadalomfilozófiai műveltségre tett szert; írásait a ''[[Nyírvidék]]'', a [[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap|''Protestáns egyházi és iskolai'' ''lap'']], és ''Élet világossága'' című folyóiratokban jelentette meg, olykor ''Adorján Balázs'' vagy ''Soós Lajos'' álnéven. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira [[Borovszky Samu]] történész és [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] földművelésügyi miniszter is hivatkoztak publikációikban.<ref>Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám</ref>
 
A magyarságban való megújulás, a népi szociális politika és kultúra megvalósításában gondolkozott. Mint tanfelügyelő, részt vett a helyi iskolai életben, s az Egyesült Államokban tanuló fia hatására amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon és szorgalmazta a helybeli felnőttoktatást is.<ref>Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal</ref><ref>Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147.</ref>
 
Fia, ifj. Andrássy Kálmán külföldi tanulmányait elvégezve a családi hivatást folytatva Tégláson helyezkedett el, mint plébános.
 
52 éve volt Buj egyházi elöljárója, mikor 1931-ben nyugállományba lépett. Munkásságáért a magyar állam a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztjével tüntette ki.<ref>Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám</ref> A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén.
Gyermekkorában református nevelésben részesült. Iskoláját Sárospatakon végezte, ahol teológiát tanult, tanulmányait 1876-ban végezte el, majd a nyírségi [[Őr]] településen káplánkodott pár évig, ahol megismerte későbbi feleségét, ''nemes bicskei és császári'' Komoróczy Ilonát. 1879. június 18-án, Bujon kötött házasságot a 17 éves lánnyal; 7 gyermekükről van feljegyzés.{{forrás}} Pár hónapra rá, 1879 októberében szintén a nyírségi [[Buj]]on lett lelkész. A Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat tizenharmadik, 1908–1910. évi ciklusának pártoló tagjaként van megemlítve a névsorban. 1914-ben tanácsbíróvá választották. A tiszántúli egyházkerület 1917-ben zsinati póttaggá választotta. Szerkesztője volt az ''Élet világossága'' című kis folyóiratnak is, de időközben több cikke is megjelent a ''Protestáns egyházi és iskolai'' lapokban, néhol ''Adorján Balázs'' vagy ''Soós Lajos'' álnéven írt.
 
1931-benSírja nyugállománybanem maradt lépettfenn, 52 évig töltötte bemert a község lelkészének pozícióját. A köztiszteletben álló lelkész 1937. április 1-jén hunyt el 85 évesen. A temetőt, ahovaahová temették, felszámolták és családi házakat építettek a helyére, így sírja nem maradt fenn.
 
== Művei ==
406

szerkesztés