„Holdkomp” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
105. sor:
 
Nemhivatalos tesztként a Grumman saját hatáskörben próbálta ki az űrhajója megható rendszereit [[Bethpage]]-ben, illetve a Peconic River mellett és [[Long Island]]en. Azonban a projektet is utolérte a szinte törvényszerűen jelentkező problémák sora (a súlyproblémáktól kezdve a meghajtó rendszerek problémáiig), amelyek szinte végtelen hosszúságúra nyújtották a fejlesztési folyamatot. Egészen 1965-ig fennmaradt egy további tervezési dilemma is, amely ráadásul kihatott az űrhajó tömegére is: vajon a randevúhoz és dokkoláshoz egy [[radar]]t szereljenek fel, vagy egy optikai rendszert? A NASA ebben oly tanácstalan volt, hogy párhuzamosan megrendelte mindkettőt. Végül abból a megfontolásból, hogy az optikai rendszer korlátozottan képes csak [[távolság]] és [[sebesség]] adatokat szolgáltatni – és mellesleg az idő szorítása is mindenek elé kerülő szempont volt, a radart választották. A tervezési problémák mellett a hibás tervezéseket is kellett sok esetben orvosolni (például így került bele a holdkomp kialakításába a három lábról is lelógó szondák rendszere, amelyek a talajérintést jelezték kicsivel a valós leérkezés előtt, hogy le lehessen állítani a hajtóművet, nehogy beszoruljon a rakéta gázsugarának nyomása a hajtóműharang alá és szétvesse azt leérkezéskor).
 
A folyamat eltartott egészen 1966-ig, amikor Joe Shea tesztrepülési tervét el lehetett kezdeni megvalósítani. [[1966]]. [[február 26.|február 26]]-án elstartolt az [[AS–201]] egy Block I Apollo parancsnoki űrhajóval, majd [[1966]]. [[augusztus 25]]-én az AS–202 szintén egy Block I-gyel (köztük a tervben lyukas repülésként nyilvántartott AS–203-mal). Ezt követően jött az AS–204, amely mindent felforgató katasztrófába torkollot. A repülést megelőző szimulációs teszteken kigyulladt az űrhajó, megölve [[Gus Grissom]] parancsnokot, [[Ed White]] parancsnoki pilótát és [[Roger Chaffee]] holdkomp pilótát. Ez a kudarc aztán átírt mindent az [[Apollo-program]] folyamatában. Egyrészt a Block I árhajóról kiderült, hogy alkalmatlan, így el is tekintettek a további használatától, majd át kellett tervezni a tesztek (különösen az emberrel végzett tesztrepülések) sorát és végül maguk a repülések elnevezése is teljesen megváltozott. Így lett az AS–204-ből [[Apollo–1]] és minden további repülési ''Apollo'' jelzésű.
 
{{bővebben|Apollo–5}}
 
A Grumman elsőként az LM–1 gyári számú holdkomp elkészítésén fáradozott, ezt kellett átadnia a NASA-nak, hogy az próbarepülést végezhessen vele. Eredetileg ezt a repülést 1967 áprilisára tűzték ki, ám részben amiatt, hogy az űrhivatal ki sem látszott az Apollo–1 tüze utáni kármentésből (a kapcsolódó baleseti kivizsgálásból, majd az abban foglalt javítási megállapítások kivitelezéséből), részben amiatt, hogy a Grumman újabb és újabb késéseket jelentett be a repülőképes űrhajó átadását illetően, a holdkomp első repülését csak [[1968]]. január 22-re tudták kitűzni. Az új elnevezésében ez lett az [[Apollo–5]] repülés. A Cape Kennedy-re leszállított LM–1 még mindig túlsúlyos volt, holdrepülésre alkalmatlan lett volna, ám a Föld körüli pályán való kipróbáláshoz ennek nem volt jelentősége. A repülés fő céljati négy fő témakör köré építették fel:
* a holdkomp leszálló hajtóműve megfelelő teljesítménnyel dolgozzon és a tolóerő szabályozása, akár a hajtómű újraindítása problémamentes legyen
* egy leszállás megszakítás esetén is megfelelően működjön a rendszer, ezért tesztelni szerették volna ezt a vész üzemmódot
* külön kiemelt cél volt, hogy a repülés megszakítás során, amikor egyszerre kell lerobbantani a leszálló és felszálló fokozatot együtt tartó elemeket és a felszálló hajtóművet maximálkis teljesítmányre kapcsolni, az problémamentesen, strukturális törések, vagy más meghibásodások nélkül megy-e (a tesztnek a mérnökök a „Robbantás!” nevet adták, mint amikor egy bányában dinamitrudat dugnak egy lyukba és a robbantás előtt elhangzik a figyelmeztetés)
* vizsgálni kellett a fokozatszétválasztás dinamikáját, repülés közben és a stabilitást repülés, vagy a vészhelyzeti üzemmód közben.
 
==LLRV==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdkomp