„Magyarország 1957–1989 között” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Hanyatló Kádár-rendszer, 1979–1989: Donáth szerepe a monori találkozó összehívásában, vö. Donáth Ferenc szócikk Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
→Hanyatló Kádár-rendszer, 1979–1989: átemelve az MSZMP címszóból Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
64. sor:
A magyar kormány és a Világbank [[1988]]. [[július 1.|július 1-jén]] írta alá az "Ipari szerkezetátalakítási kölcsön" (ISAL) szerződést, melynek keretében megszületett többek között a [[társasági törvény]] és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények, illetve azok elfogadásra kerültek. Így lehetővé vált az állami vállalatok részvénytársasággá alakulása, természetes személyeknek szavazati jogú részvény-vásárlása, valamint természetes személyeknek KFT-k és [[részvénytársaság]]ok alapítása. Átalakult a vállalati [[Magyarország adórendszere|jövedelemadó]]zás, a vasipar és a szénbányászat, a termelői és fogyasztói ártámogatások összege jelentősen (bár nem a vállalt 10%-kal) csökkent. Bevezették az [[Általános forgalmi adó|ÁFA-t]] és a személyi jövedelemadót (SZJA). Az energiaszektor veszteségesen üzemelő ágazatainak leépülése mellett az elmaradó megrendelések következtében sorra mentek csődbe a keleti-európai országok piacaira termelő állami nagyvállalatok. Az évtized végére megjelent az addig jóformán ismeretlen [[munkanélküliség]].<ref>https://pecsi-studio.blog.hu/2014/04/22/az_szja_bevezetese_es_a_bruttositassal_kapcsolatos_kerdesek_1987_december</ref> A gazdasági változás egyik előfutáraként tőkeerős nyugati cégek bevonásával vegyesvállalatokat alapítottak. Megkezdődött a szabályozatlan (spontán) [[privatizáció]].
[[1987]]-ben a [[lakiteleki találkozó]]n megalakult az első ellenzéki párt, az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]], amelyet már a rendszer nem üldözött, az [[Ellenzéki Kerekasztal]] tárgyalások előtt legitimált, hogy törvényes tárgyalópartner lehessen az állampárttal. [[1988]]-ra megjelent az úgynevezett [[szakkollégium]]i [[értelmiség]], mely a [[Bibó István Szakkollégium]] ([[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]]-ÁJK) és a [[Rajk László Szakkollégium]] ([[Budapesti Corvinus Egyetem|Közgáz]]) hallgatóit (pl.: [[Orbán Viktor]], [[Fodor Gábor (politikus)|Fodor Gábor]], [[Urbán László (közgazdász)|Urbán László]]) és tanárait (pl.: [[Stumpf István]]) jelölte. Többségük máig a politikai élet jelentős, meghatározó alakja. [[1988]] májusában az MSZMP országos pártértekezletén Kádár elvesztette hatalmát, a feltörekvő [[Grósz Károly]] és köre kihagyta a Politikai Bizottságból, és nem választották meg a párt főtitkárának sem, ehelyett a pártelnöki tisztséget kapta meg, ami már nem járt tényleges hatalommal. [[1989]]. [[július 6.|július 6-án]] meghalt Kádár és ezzel szimbolikusan a Kádár-rendszer is véget ért. [[1989]]. [[Október 7.|október 7-én]], az MSZMP XIV. kongresszusán új párt, az [[Magyar Szocialista Párt | MSZP]] létrehozásáról döntöttek.
A folyamat végén, [[1989]]. [[október 23.|október 23-án]] [[Szűrös Mátyás]] kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezzel a korábbi államberendezkedés végleg megszűnt.
| |||