„Szerkesztő:Villanueva/6” változatai közötti eltérés

1972. [[március 15.]]-én a hatalmatkommunista megleptehatalom meglepetéssel tapasztalta, hogy aza nemzeti ünnepet a fiatalok egy része nem a hivatalos megemlékezések keretében, hanem a maga módján ünnepelte meg, „rendszerellenes” jelszavakat skandálva. Ez riadalmat keltett, és az ifjúsági szerveződések fokozott ellenőrzését vonta maga után. Az Orfeo ellen vizsgálat indult „erkölcsi és politikai ügyben”. A Hazafias Népfront hirtelen úgy döntött, hogy nem feladata színjátszócsoport működtetése, valamint hogy egy ilyen csoport sértheti egy lakóház nyugalmát, vagyis hogy az Orfeo Együttes további működését nem engedélyezi. Malgot Istvánt közokirat-hamisítás ürügyén beidézték a rendőrségre, ahol a politikai rendőrség két tisztje a bábegyüttes politikai nézeteiről, erkölcsi életéről faggatta. A képzőművészeti főiskolát a rendőrség felszólította, hogy ne engedje Malgotot államvizsgázni, mert ifjúság elleni bűntett gyanúja miatt vizsgálat folyik ellene.

A rendőrségi ügy végül vádemelés nélkül zárult le, de súlyos következményei voltak: az együtteseket az ország valamennyi művelődési házából kitiltották, csak a Duna Cipőgyár Művelődési Házának igazgatója merte befogadni őket. Hat személy – köztük Fodor Tamás és Malgot István – rendőrhatósági figyelmeztetést kapott nyilvánosan hangoztatott „társadalomellenes”„társadalomellenes nézeteknézetek” miatt. Malgot Istvánt diplomájának megszerzésében hátráltatták, megakadályozták a Képzőművészeti Alapba, valamint a Fiatalok Stúdiójába való felvételét; Bálványos Hubát főiskolai tanári állásából elbocsátották. Az Orfeo tagjaira a médiumokbanmédiákban nem hivatalos szilenciumot[[szilencium]]ot rendeltek el; több középiskolában eltiltották a diákokat az Orfeo-előadások látogatásától.

1972 októberében a [[Magyar Ifjúság (folyóirat, 1957–1989)|Magyar Ifjúságban]] ''Orfeo az álvilágban'' címmel cikk jelent meg, amely felelevenítette a korábbi vádakat, s Malgot Istvánt vádolta az együttesben uralkodó állítólagos züllött életmód miatt, amit a pilisborosjenői közös házban való kommuna jellegű együttéléssel is összefüggésbe hozott. A cikk komoly sajtóvitát robbantott ki, az [[Élet és Irodalom]] védelmébe vette a kulturális csoportot, a Magyar Ifjúság újságírójátszerzőjét egyoldalúsággal, sőt sajtóetikai vétségekkel vádolta. Az utolsó szót végül a KISZ KB Kulturális Osztályának vezetője után a vitát kirobbantó cikk szerzője mondta ki, majd az illetékesek figyelmébe ajánlva: nem magánügy, hogy mire használják az ifjúsági művelődés nyilvános tereit.

Részben ezek az események is közrejátszottak abban, hogy a bábcsoport és a színházi együttes kapcsolatai megromlottak. 1974-ben Az irodalmi színpad felvette a Studió „K” nevet, külön útra tért, a zenészek még korábban, 1972-től [[Vízöntő (együttes)|Vízöntő]] illetve [[Kolinda (együttes)|Kolinda]] együttesként folytatták pályafutásukat. A bábcsoportot 1978-ban [[Gyurkó László (író)|Gyurkó László]] a Népszínházhoz szerződtette. Ezzel gyakorlatilag befejeződött az Orfeo története.<ref>Az „Orfeo-ügy” szakasz {{opcit|n=Ring}} alapján</ref>