„Holdkomp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
100. sor:
===Tesztelési folyamat===
A tesztelésre többféle terv verzió is született az idők során A Grumman először egy holdkomp teszt munkadarabot (LTA – Lunar Test Article) képzelt el, amely nem rendelkezett volna minden funkcióval, ám az egyes alrendszerek, különösen a meghajtás rendszereire kipróbálható lett volna általa. A repülési tesztekhez a Grumman [[Little Joe]] és [[Saturn I]] rakétákat gondolt felhasználni, de felmerült hogy [[Langley]]-n felépítenek egy hatalmas acél tartószerkezetet, amelyre felfüggesztve a tesztalanyt végeznek próbákat, de még az is alternatíva volt, hogy [[White Snands]]-en elikopterre függesztve végzik el a próbákat. Ezekből elsőként a Little Joe rakétát törölték, mivel a rakéta és a holdkomp makett kombinációjának repülését instabilnak adták az elemzések. Közben a NASA-nál felmerült, hogy a folyamatot gyorsítandó, egyszerre reptessék a North Amrican parancsnoki űrhajóját és a holdkompot egy [[Saturn IB]] hátán, ehhez azonban kissé több tolóerő szükségeltetett, fel is kérték [[Wernher von Braun]]t, hogy próbálja megemelni a rakéta teljesítményét (a megoldást abban látták, hogy a Saturn IB-re felszerelték volna a [[Minuteman]] hordozórakéták szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatát).<ref name="CfA_ch6_10">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch6-10.html|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood és Loyd S. Swenson|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – Lunar Module Refinement|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref>
Aztán a NASA átvágta a gordiuszi csomót, amikor meghozta a döntést, hogy az egyetlen lehetséges alternatíva a Saturn IB használata lehet és szétválasztják a parancsnoki űrhajó és a holdkomp tesztjeit. [[Joe Shea]], az [[Apollo Spacecraft Program Office]] vezetője fel is állított egy tesztsorrendet: az AS–201, AS–202, AS–204 és AS–205 lehet a Block I Apollo parancsnoki és műszaki egység repülései (az AS–203 ekkor tartalékként szerepelt, funkció nélkül), az AS–206 lehet az első holdkomp próbarepülés és az AS–207-en jöhet létre az első ún. all-up (azaz teljes kiépítésű) teszt, amikor együtt repül minkét űrhajó.<ref name="CfA_ch6_10"
Nemhivatalos tesztként a Grumman saját hatáskörben próbálta ki az űrhajója megható rendszereit [[Bethpage]]-ben, illetve a Peconic River mellett és [[Long Island]]en. Azonban a projektet is utolérte a szinte törvényszerűen jelentkező problémák sora (a súlyproblémáktól kezdve a meghajtó rendszerek problémáiig), amelyek szinte végtelen hosszúságúra nyújtották a fejlesztési folyamatot. Egészen 1965-ig fennmaradt egy további tervezési dilemma is, amely ráadásul kihatott az űrhajó tömegére is: vajon a randevúhoz és dokkoláshoz egy [[radar]]t szereljenek fel, vagy egy optikai rendszert? A NASA ebben oly tanácstalan volt, hogy párhuzamosan megrendelte mindkettőt. Végül abból a megfontolásból, hogy az optikai rendszer korlátozottan képes csak [[távolság]] és [[sebesség]] adatokat szolgáltatni – és mellesleg az idő szorítása is mindenek elé kerülő szempont volt, a radart választották. A tervezési problémák mellett a hibás tervezéseket is kellett sok esetben orvosolni (például így került bele a holdkomp kialakításába a három lábról is lelógó szondák rendszere, amelyek a talajérintést jelezték kicsivel a valós leérkezés előtt, hogy le lehessen állítani a hajtóművet, nehogy beszoruljon a rakéta gázsugarának nyomása a hajtóműharang alá és szétvesse azt leérkezéskor).<ref name="CfA_ch7_3">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch7-3.html|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood és Loyd S. Swenson|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – The Lunar Module and the Apollo Program|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref>
| |||