„Szelíd csorbóka” változatai közötti eltérés

a ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
==Megjelenése==
 
A szelíd csorbóka 40–150 cm magas, lágyszárú, [[Egyéves növény|egynyári]] növény. Vastag, kopasz, csöves szára - különösen a csúcs felé - elágazó, ha megsértik bőséges tejnedvet ereszt. Színe sötétzöld, néha vöröses-lilás árnyalattal. Levelei váltakozó állásúak, felül kékeszöldek, fonákjukon kékesszürkék. Az alsó levelek szárnyas nyelűek, épek vagy szeldeltek, csúcsuk tompa, élük fogazott. A felső levelek válla nyilazott, szárölelők, végük dárda vagy háromszög alakú. A levél viszonylag puha és vékony, hossza elérheti a 36, szélessége a 12 centimétert. Gyökere rövid, erőteljes karógyökér.
A csorbókák, köztük a szelíd csorbóka is, első látásra leginkább közismert rokonaikra, a szintén a katáng- és őszirózsafélékhez tartozó [[pongyola pitypang]]ra emlékeztetnek, különösen a virág- és terméshozást megérő tövek, azonban a pitypanggal ellentétben a kevésbé kifejezett vagy hiányzó tőlevélrózsa helyett száron ülő leveleket fejleszt, a pitypangéhoz hasonló virágzat és az abból kifejlődő repítőszőrös termésfürt pedig majdnem tökéletes gömb helyett jóval kisebb és inkább félgömb alakú.
 
A szelíd csorbóka 40–150 cm magas, lágyszárú, [[Egyéves növény|egynyári]] növény. Magassága és a teljesen kifejlett növény megjelenésének erőteljessége a körülményektől, például a talaj tápanyagtartalmától függően erősen változik, egészen apró „cserépnövényektől” a félembernyire megnövő példányok is megfigyelhetőek.
 
A szelíd csorbóka 40–150 cm magas, lágyszárú, [[Egyéves növény|egynyári]] növény. Vastag, kopasz, csöves szára - különösen a csúcs felé - elágazó,; ha megsértik, bőségesnémi tejnedvet ereszt. Színe sötétzöld, néha vöröses-lilás árnyalattal, különösen a legalsó levelek, illetve a szár alsó részei hajlamosak megöregedve vörös-lilás foltosodásra, vagy a teljes beszíneződésre (évszaktól függetlenül). Levelei váltakozó állásúak, felül kékeszöldek, fonákjukon kékesszürkék. Az alsó levelek szárnyas nyelűek, épek vagy szeldeltek, csúcsuk tompa, élük fogazott. A felső levelek válla nyilazott, szárölelők, végük dárda vagy háromszög alakú. A levél viszonylag puha és vékony, hossza elérheti a 36, szélessége a 12 centimétert. Gyökere rövid, erőteljes karógyökér.
 
Júniustól októberig virágzik. Sárga szirmú, 2-2,5 cm átmérőjű fészkes virágzatai [[Virágzat|álernyőt]] alkotnak. A virágzatban csak nyelves egyedi virágok vannak, a csövesek hiányoznak.
 
Termése 3 mm hosszú, sárgásbarna, lándzsahegy alakú, hosszanti bordás [[Termés#Kaszat (achaenium)|kaszat]]. Csúcsán a kaszatnál háromszor hosszabb, fehér, puha bóbita található. Egy növény 4-6 ezer magot is hozhat. A magok egész évben csírázhatnak az ősszel és tél elején csírázott növények kis tőlevélrózsaként áttelelhetnek. Kedvezőtlen körülmények között a magvak akár 10 évig csíraképesek maradnak. A könnyű magokat a szél és az eső nagyon messzire sodorhatja, ami hozzájárul a növény terjedőképességéhez és invazív voltához.
 
Kromoszómaszáma 2n=32.
 
==Elterjedése és termőhelye==
Eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt inváziós faj. Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] először 1824-ben, [[Kalifornia|Kaliforniában]] észlelték. A [[Karib-tenger]] szigeteire az 1880-as években jutott el. Magyarországon az egész országban gyakori, az egyik legközönségesebb nyárutói gyomnövény.