„Andrássy család (tarcali)” változatai közötti eltérés

Fontos megjegyezni, hogy a nemesi cím ellenére a család csupán névrokonságban áll az ország többi magas rangú Andrássy családjával, azonos vérségi eredet még nem bizonyított a neves famíliák között. A nemes Andrássy család képviselői főleg a helyi politikai és gazdasági életben bírtak nagy befolyással, a tarcali helytörténet megkerülhetetlen alakjaiként tartják számon őket.
 
Soraikból tehetséges szőlőművesek és borászok, valamint elhivatott református lelkészek kerültek ki. Házasságaik által számos környékbeli, elismert családdal ápolnak rokoni kapcsolatot (pl. ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy család, ''sassi'' Szabó család)
 
Leszármazottjainak nagy része jelenleg is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él.
 
== Családtörténet ==
A vezetéknév etimológiai vizsgálata arra világít rá, hogy a család őse egy '''András''' nevű férfi volt. Az ő tőle való leszármazás által alakult ki az ''András fia'', vagyis az ''Andrásfi'' név, amiből az f hang s hanghoz való hasonulása által ''Andrássy'' lett.<ref>Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Tinta könyvkiadó, Budapest, 2010. 33. oldal</ref>
A család első képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a [[harmincéves háború]] utolsó szakaszában való szerepvállalása miatt nyert családjának nemesi rangot [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősíti meg. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros vármegyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref>
 
A család első ismert képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a [[harmincéves háború]] utolsó szakaszában való szerepvállalása miatt nyert családjának nemesi rangot [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]] magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősíti meg. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros vármegyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref> A kihirdetés helye és a család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú [[Sáros vármegye]] egyik református szigete lehetett.
 
'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (Részlet a nemeslevélből)
 
A rang mellé nem járt birtok – tehát vezetéknév előtti [[Nemesi előnév|predikátum]] sem –, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'' közé tartoziktartozott. AEnnek kihirdetésellenére helyemégis éstalálunk autalás család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi aztarra, hogy a famíliacsalád kibocsátóhelyeelöljárói a''adorjáni'' döntőenelőnévvel evangélikusrendelkeztek.<ref>Dienes-Csíkvári: beállítottságú [[SárosSzabolcs vármegye]]. egyikBudapest, református1939. szigeteVármegyei lehetettSzociográfiák Kiadóhivatal. 370/A/5.</ref>
 
Andrássy Gergely leszármazottjai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei [[Prügy]]<nowiki/>ön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog értelmében feltehetőleg Mihály lehetett az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, mely a 18. század végére kihalt. '''Ifj. Andrássy István'''nak csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>
406

szerkesztés