„Holdkomp” változatai közötti eltérés

A NASA még az [[Apollo-program]] elején felállított egy [[Apollo-küldetéstípusok|repülési szekvenciát]], az egyes repülések egymásutániságát, amelyben betűkkel jelölte az egyes, egymásra épülő repüléseket. Ebben a H típus jelölte a tesztrepülések végét, amelyet az Apollo–10 teljesített, így az űrügynökség átléphetett a G típusra, azaz a fejlesztési, majd a tesztszakasz után átléphetett az Apollo-program érdemi, megvalósítási szakaszába, azaz következhetett a köznyelv által '''„A Holdra szállásnak”''' nevezett expedíció (egyben a Grumman is átléphetett a holdkomp tekintetében a fejlesztési, majd tesztszakasz után a gyártási szakaszba). A feltételek az [[Apollo–11]] repülésre álltak össze. A Grumman erre a repülésre tudta leszállítani az LM–5-öt, az első, minden követelménynek megfelelő holdkomp példányt. Hogy mekkora vállalkozás volt Armstrongék részéről megkísérelni a Grumman holdkompjával a leszállást mutatja egy összehasonlítás: miközben a holdkomp lényegében egy prototípus volt, annak mindössze a harmadik ember irányította repülésén már az éles leszállást kellett végrehajtani, addig egy vadászgép fejlesztésénél – a [[General Dynamics]] [[F–16 Fighting Falcon]] prototípusának adatait alapul véve – többszáz tesztfelszállás, többszáz órányi repülés volt szükséges ugyanehhez.

 

 

===H típusú küldetések===