„Az úszó sziget” változatai közötti eltérés

{{idézet|Az úszó sziget tréfáiban több a szatíra, mint a jókedély. Verne az amiensi közégtanács ülésein megismerhette a politikát, a pártoskodást. a minden nagy dolgot elsüllyesztő emberi kicsinyességet. És így a milliárdosok csavar hajtotta szigetén, amely a Csendes-óceán enyhe levegőjében kerüli ki a telet, minden emberi alkotás bomlását figyelteti meg velünk. Akármennyire érdekes is az úszó és kormányozható sziget technikai problémája, melyhez a «»jövő század regényének»« kényelmi intézkedései: a teleautográf, telefot, kinetográf s annyi más járulnak, a technikai érdeklődés eltörpül a «»filozófiai mese»« mellett. A francia vonósnégyest átszökteti Standard-Islandre Barnum alteregója. Munbar Callistus, a páratlan impresszárió. A négy művész nemcsak független szemlélője a milliomosok versengésének, hanem eszményi ellensúlyul is szolgál a társadalmi szatíra realizmusához. Az eszményi ég, a felsőbbrendűség egészen a zenébe: Mozart és Beethoven muzsikájába menekül; a trónja fosztott male-carliai királyt, brazíliai [[II. Péter brazil császár|Don Pedro]] rokonszenves mását is ezzel vigasztalják meg jószívű zenészeink, akiket nem tud legyőzni az amerikai anyagiasság.

A milliárdosok világában a zene s az eszmény csak szórakozás, nem irányjelzés. Amikor a sziget fizetett kormányzója elesik a maláji kalózok elleni harcban, a két vezérmilliomos két ellenkező irányba hajtatja a sziget két végét. S a sziget pusztulása után semmi akadálya annak, hogy az ellenséges táborok Rómeója és Júliája egyesüljön. Az emberi értelem remekét megalázta az emberi gyöngeség, de a megalázkodás belátással jár s új fejlődés alapjává válik.|[[Hankiss János]]<ref>{{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomba |journal=Budapesti Szemle |date=1929 |volume=624 |pages=215–240 |accessdate=2020-06-30}}</ref>}}