„A humbug, avagy: amerikai erkölcsök” változatai közötti eltérés

{{idézet|Az amerikaiak talán éppen a visszahatás kedvéért nagyon rokonszenvesek. Amerika a Great-Eastern utasának, a Niagara bámulójának elsősorban a nagy méretek országa. Az utazási regények írója nem hagyhatta ki Angliát, a fantasztikus ötletek kieszelője nem kerülhette el Amerikát. Az első regényekben Amerika, a löveggyártási mánia rabja humoros kezelésben részesül; de ebben van egy adag elismerés is. Barbicane, Nicholl és Maston<ref>Az [[Utazás a Holdba (regény, 1865)|Utazás a Holdba]], az [[Utazás a Hold körül]] és a [[Világfelfordulás]] Verne-regények hősei.</ref> különcök, gépies emberek s a [[Henri Bergson|Bergson]] előtti francia is komikusaknak találja őket. De azért van bennük nagyvonalúság, sőt hősiesség is.<ref>Különösen: [[Az úszó város|Úszó város]], [[Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)|Utazás a Föld körül]], [[Bombarnac Klaudius|Bombarnac Claudius]], [[A Robinsonok iskolája|Robinzonok iskolája]]. Félig-meddig idetartozik a milliomosok különcségeinek mondaköre is.</ref> Az amerikai epizódalakokban már csak a különcség maradt meg, a tiszteletreméltó elem elpárolgott, a ''Humbug'' c. novella pedig határozottan szembefordul az amerikanizmussal.|[[Hankiss János]]<ref>{{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. október |issue=623 |pages=54-86}}</ref>}}