„Mészáros-effektus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ékezetes betűk
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
11. sor:
Az egyenlet analitikai megoldásának van egy növekvő tagja, <math>\delta\propto 1+(3/2)y</math>. Ez az eredmény '''Mészáros-effektus''', ill. '''Mészáros-egyenlet''' néven ismeretes. A folyamat független attól, hogy a sötét anyag elemi részecskékből vagy makroszkopikus testekből áll.
Meghatározó szerepe van a kozmológiai áttétel függvényben (transfer function) amely az eredeti fluktuációs spektrum változását leírja, és szerves része minden utána következő nagyskálájú struktúrafejlődési számításnak, pl.
<ref>Peacock, J.A.: "Cosmological Physics" (Cambridge, 1999), {{ISBN |0-521-42270-1}}, 469.old.</ref>
<ref>Weinberg, S.: "Cosmology" (Oxford, 2008), {{ISBN |978-0-19-852682-7}}, 296-297.old.</ref>
<ref>Peebles, P.J.E.: "The large-scale structure of the Universe" (Princeton, 1980), {{ISBN |0-691-08240-5}}, 11.,12.,95.,96.§§ </ref>
<ref>Frei, Zs., Patkós, A.: "Inflációs kozmológia" (Typotex, Budapest, 2005), {{ISBN |963-9548-47-2}}, 158.old.</ref>
<ref>Mo, H., van den Bosch, F. and White, S., "Galaxy Formation and Evolution" (Cambridge, 2010), {{ISBN |978-0-521-85793-2}}, 176.,195.old.</ref>
<ref>Liddle, A.R. and Lyth, D.H., "Cosmological inflation" (Cambridge, 2000), {{ISBN |0-521-57598-2}}, 107.old.</ref>
<ref>Longair, M.S., "Galaxy formation" (Springer, 2nd.ed.,2008), {{ISBN |978-3-540-73478-9}}, 358-359.,381.,393.,396.,398.old.</ref>
<ref>Börner, G., "The early Universe" (Springer, 3d ed., 1993), {{ISBN |978-3-540-73477-2}}, 351.old.</ref>
<ref>Coles, P. and Lucchin, F., "Cosmology" (Wiley, 1995), {{ISBN |0-471-95473-X}}, 215.-216.old.</ref>.
 
Ennek az effektusnak a figyelembe vételével Mészáros 1975-ben kidolgozott egy galaxisképződési forgatókönyvet is,<ref>Mészáros, P., "Primeval black holes and galaxy formation", [https://ui.adsabs.harvard.edu/abs/1975A%26A....38....5M/abstract Astronomy and Astrophysics, vol. 38, no. 1, Jan. 1975, p. 5-13]</ref> amely kifejezetten azt feltételezi, hogy a sötét anyag csillagtömegű [[fekete lyuk]]akból áll. Az elképzelés azután keltett figyelmet, hogy 2015 óta gravitációshullám-detektorokkal csillagtömegű [[fekete lyuk]]akat kezdtek észlelni (lásd például Alexander Kashlinsky cikkét<ref>Kashlinsky, A. et al., "Electromagnetic probes of primordial black holes as dark matter",[https://ui.adsabs.harvard.edu/abs/2019BAAS...51c..51K/abstract B.A.A.S., vol. 51, no. 3, May 2019, 51. old. (arXiv:1903.04424)]</ref>).