„Gelse” változatai közötti eltérés

21 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
→‎Története: apróságok
(közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint)
(→‎Története: apróságok)
 
Az [[Árpád-kor]] óta lakott település, első okleveles említése [[1280]] körüli: ''Guelse''-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az [[1226]]-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.<ref>{{Cite web |url=http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090220120035/http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |archivedate=2009-02-20 }}</ref>
 
Később megjelent a Kyus Gelse (1270.), a Gelsa (1320.) és [[1786]]-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre.
 
A település a [[13. század]]ban a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az [[Anjou-kor]]ban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. [[1329]]-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. [[1334]]-ben Tamás nevű papját említik a források. [[1388]]-ban [[Mária magyar királynő|Mária királynő]] - majd [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] - a [[Kanizsai család]]nak adományozta.
 
A lakosai jobbágyként földműveléssel/ (elsősorban [[rozs]]termesztéssel/) és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is.
A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - egy Ördögh nevű kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "''heten vannak, mint a gelsei ördögök''<ref>{{Cite web |url=http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080404070619/http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |archivedate=2008-04-04 }}</ref>". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata [[1587]] augusztusában zajlott le Gelse és [[Kacorlak]] határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány.
Gelse a [[18. század]]ban népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az [[1786]]-ban épített új, [[Sarlós Boldogasszony]]ról elnevezett, késő [[barokk]] templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete.
A templomkertben vanáll az [[Első világháború|első-]] és a [[második világháború]] áldozatainak emelt emlékmű is.
 
A község a [[19. század]] végén, a [[20. század]] elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,<ref>http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gels</ref> mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt.
 
[[1925]]-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. [[1935]]-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör is. Helyben székeltvolt a Körorvoskörorvos és a Körállatorvoskörállatorvos székhelye is.
Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.<ref>{{Cite web |url=http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080228184213/http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |archivedate=2008-02-28 }}</ref>
 
==Közélete==