„Siemens–Halske-biztosítóberendezés” változatai közötti eltérés

Kötőjeles + egyéb szövegjavítások
(Kötőjeles + egyéb szövegjavítások)
A '''Siemens–Halske -biztosítóberendezés''' egy [[vasút]]i [[Vasúti biztosítóberendezés|biztosítóberendezés]], melyet az [[osztrák]]-[[Németország|német]] mintára az 1800-as évek végén fejlesztettek ki a hazaimagyar szakemberek. A mai kialakítása - mind külalaki, mind függőségi szempontból - eltér az eredetitől.
 
EzenA szerkezet úgynevezett ''többközpontos'' berendezés, azaz egyszerre az [[vasútállomás|állomás]] több pontján egyszerre szolgálatot teljesítő vasutas dolgozó szükséges az üzemeltetéshezüzemeltetéséhez. (Ennek ellentéte az egyközpontos berendezés, amitamelyet jellemzően egy dolgozó kezel.)
 
==Általános kialakításkialakítása==
Egy középállomási '''Siemens–Halske''' -berendezés általában áll:
* általában egy irodai rendelkezőkészülékből, ami a forgalmi irodában található és az állomás rendelkező forgalmi szolgálattevője kezeli, és
*legalább egy, de általában több váltókezelői berendezésből, melyek az állítóközpontban (váltóállító toronyban) találhatóak, a váltókezelő felügyelete alatt.
A tológombokhoz tartoznak békaérintők, melyek az úgynevezett római vezetéken keresztül biztosítják, hogy a vágányszám kicsengetésekor a megfelelő szám jelenjen meg a váltókezelő előtt a vágányszámjelzőn. A római vezeték nevének eredete: a vágányokat [[római szám]]kal számozzák, és minden vágányhoz kettő vezeték tartozik, a többi vezeték számozása [[arab szám]]okkal történik, számcsoportok szerint.
 
==Kezelése==
==A berendezés kezelése==
A kezelés higgadtságot és türelmet igényel. Ha valamelyik műveletet nem sikerül megkezdeni, vagy a vége előtt elakad, először mindig ellenőrizzük, hogy az előző műveletet szabályosan, teljesen befejeztük-e! Mindig csak egy dolgozó induktorozzon, és mindig csak egy blokkbillentyű legyen lehúzva!