Wikipédia

„Bjambín Rincsen” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Élete: Fordítás pontosítása.
54. sor:
[[Dasdordzsín Nacagdordzs]]hoz hasonlóan ő is [[Dzsingisz kán]] egyenes ági leszármazottja volt. Felmenői a leendő [[Burjátia]] területén törzsi vezetők voltak.<ref>''"XVII zuuny Tov Khalkhyn zarim yazguurtny nüüdel, tednii ür khoichis"'' (Migrations of certain 17th century Central Khalkha nobles, and their descendants). B.Enkhtüvshin, P. Chültemsüren. Ulaanbaatar, 2009. Page 87-89."</ref> Apja, Radnajav Bimbaev ([[1874]]-[[1921]] [[Mandzsu nyelv|mandzsu]] tolmács volt [[Kjakta]] város határőr-parancsnokságán, később, a [[Távol-keleti Köztársaság]] idejében járási közoktatási vezető volt. [[Orosz nyelv|orosz]]-[[Mongol nyelv|mongol]] és mongol-orosz szótárakat állított össze.
 
Bjambín Rincsen már gyermekkorában elsíjátítottaelsajátította az orosz, a mongol és a mandzsu nyelveket. Tanulmányait [[1914]]-ben kezdte meg, s [[1920]]-ban tett érettségi vizsgát. Az [[1920-as évek]] elején Kjakta [[Damdin Szühebátor]] és [[Horlógín Csojbalszan]] forradalmi tevékenységének központjává vál. [[1921]]. [[március 1.]] és [[március 3.]] közt itt került sor a Mongol Néppárt első kongresszusára, amelyen Rincsen mint tolmács vett részt. Ebben az időben találkozott [[Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij]]jal, aki akkor a [[Vörös Hadsereg]] 35. Független Lovasezrede parancsnoka volt. [[1923]] és [[1924]] közt egy [[Ulan-Ude]]-i [[pedagógia]]i iskolában tanult. [[1924]]-ben több mongol fiúval együtt [[Leningrád]]ba küldték tanulni. A Keleti Nyelvek Intézetébe került, ahol [[1927]]-ben orientalista diplomát szerzett. Hazatérte után Mongólia tudományos bizottságában kezdett dolgozni. [[Filológia|Filológiával]], nyelvészettel és irodalomtörténettel kezdett foglalkozni, de a néprajz- illetve a vallástudomány iránt is érdeklődött. Ebben az időszakban írta első verseit és novelláit is.
 
Számos regényt és novellát írt, ezek közül több a mongol irodalom klasszikusa lett, s mindmáig a mongol iskolák kötelező olvasmányai közt szerepel: ''Anu hatun'' (Anu királynő), ''Zaan Zaluudai'', ''Ikh nuudel'' (Nagy vándorlás), ''Ber ceceg'' (A menyasszony virága), ''Nuucyg zadruulsan zahia'' (Az áruló levele) és ''Shüherch Buniya'' (Bunija, az ejtőernyős). [[Csogtu Kong Tajdzsi]] költő életrajzából filmforgatókönyvet készített, amely [[1940]]-ben Mongol Állami Díjat nyert. A díjjal járó pénzösszeget a [[második világháború]] leningrádi árváinak támogatására adományozta. ''Üüriin tuyaa'' (Hajnal) című, a modern mongol történelemmel foglalkozó regénye orosz, [[Cseh nyelv|cseh]] és [[kínai nyelv]]en is megjelent. Néhány munkája megjelent [[Angol nyelv|angol]]<ref>Dashdondov: [http://origo.mn/24tsag/2006/10/30/3480 Angli helnii Damdin] {{Webarchive|url=https://web.archive.org/web/20090529065001/http://origo.mn/24tsag/2006/10/30/3480# |date=2009-05-29 }}. Ödriin sonin 2006-10-30. (link retrieved 2009-06-01)</ref> és [[német nyelv]]en<ref>Rinchen, B. (1976): Der verräterische Brief. In: Renate Bauwe Radna (editor): ''[[:de:Erkundungen (Buchreihe)|Erkundungen]]. 20 mongolische Erzählungen''. Berlin: Volk und Welt Berlin: p. 72ff.</ref> is. Jelentős fordítói tevékenysége is, orosz, mandzsu, [[Franciaország|francia]], angol, kínai, [[Lengyelország|lengyel]], cseh, német és [[Eszperantó nyelv|eszperantó]] alkotásokat ültetett mongol nyelvre. Lefordította [[Makszim Gorkij]], [[Majakovszkij]], [[Solohov]], [[Maupassant]] és [[Nazim Hikmet]] munkáit, ezzel széles körű elismerést szerezve nekik a mongol olvasók közt. Az [[1920]] és [[1970]] közti időszakban húsz ország több, mint hetven szerzőjének 240 munkáját fordította mongolra.
 
[[1956]]-ban Rincsen megvédte doktori disszertációját a Magyar Tudományos Akadémia budapesti disszertációs tanácsában a ''Монгол бичигийн хэлний зуй'' (A mongol nyelvészetírásbeliség lingvisztikája) témában. Ez az alapvető kutatás 4 kötetben jelent meg 1964–1967-ben. [[1979]]-ben posztumusz jelent meg az ő vezetésével elkészített ''Atlas of Mongolian ethnography and linguistics'', amely a mongol [[dialektológia]] egyik legfontosabb munkája. Írt a mongol [[sámánizmus]]ról, nyelvemlékekről és néprajzról is. Fia, [[Rincsen Barszbold]] híres [[Paleontológia|paleontológus]] és [[Geológia|geológus]].
 
==Magyarul megjelent munkái==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bjambín_Rincsen”