„Jacques Necker” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 hónappal ezelőtt
a
a (kékít)
 
Neckernek ''[[a priori]]'' semmi esélye sem lett volna arra, hogy Franciaországban kormányzati funkciót tölthessen be. Protestáns vallása miatt nem válhatott a Királyi Tanács tagjává, emellett sem a kormányban, sem a királyi udvartartásban nem rendelkezett a szükséges személyes kapcsolatokkal. Idegeneket nem szívesen láttak volna kormányzati funkcióban (Necker a genfi köztársaság állampolgára volt). Végül, mivel keveset olvasott, nem ismerte Franciaország történetét, politikai és államigazgatási szervezetét sem.
 
A közvélemény azonban kedvezően változott Necker irányában. [[17511775]]. [[április 19.|április 19-én]] közzétette ''„Értekezés a gabona kereskedelméről és ennek törvényi szabályozásáról”''<ref>''„Essai sur la législation et le commerce de grains”''</ref> c. művét, amelyben lesújtó elemzést adott a gabonakereskedelem szabadságáról, amelyet a [[fiziokratizmus|fiziokraták]] (elsősorban [[André Morellet|Morellet]] és Turgot) kötelezőnek írtak elő. Műve a könyvpiacon hatalmas sikert aratott. Éppen akkor jelent meg, amikor Turgot-nak szembe kellett néznie a saját politikája miatt kirobbant erőszakos zavargásokkal (az ún. ''lisztháborúval'').
 
A karriert segítették a felesége által tartott szalonok rendszeres látogatói, elsősorban a filozófusok, akiknek nézeteit Necker több művében, így a ''„Colbert dicséreté”''-ben is magáénak vallotta. [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]] álláspontját követve erősen bírálta a tulajdont, amely nem „természetes jog”, hanem olyan „emberi törvény” alapján keletkezik, amely „az erő és a kényszer szerződésén” alapul. Necker a vallást csak annak társadalmi szerepe miatt látta létjogosultnak. Az erkölcsöt csak azért tartotta szükségesnek, mert az „féken tartja a népet”. A keresztény erkölcs felsőbbrendűségét csak abban látta, hogy „ez az egyetlen, amely gyorsan képes elterjeszteni egy meggyőződést, mert amit megvilágít, azt azonnal homályba is borítja”.<ref>J. Necker: ''„A vallásos álláspontok fontosságáról” (''„De l'importance des opinions religieuses”''), [[1788]].</ref>