„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-44-2” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{kép|Avas TVTower sharp.jpg|méret=120px|szöveg=Az avasi tv-torony}} Az '''Avas''' vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, eg…”
 
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{kép|Avas TVTowerTVTowe[[r sharp.jpg|méret=120px|szöveg=Az avasi tv-torony}}
Az '''[[Avas]]''' [[Tűzhányó|vulkáni]] eredetű, 234 méter magas domb [[Miskolc]] közepén, egyben az '''Avas városrész''' neve is. A városrész magába foglal egy [[lakótelep]]et is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. A domb neve régi magyar szó, aminek a [[Uráli nyelvcsalád|finnugor]] jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.
 
A domb északi, északkeleti oldalán van a műemlékek és a látványosságok zöme. Tetején áll a tévétorony, a város egyik jelképe. Egy másik fontos jelkép az [[Avasi templom|avasi gótikus református templom]] és a mellette álló harangtorony. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent községben épített [[mindszenti templom]], a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett [[Csupros Mária-szobor]] is. Az Avas temetőit is régóta használják: az avasi református temető műemlék, de a zsidó temetőben és a két mindszenti temetőben is sok értéket találunk. Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos, ma a [[Herman Ottó Múzeum]]ban őrzött [[kőkorszak|kőkori]] lelet tanúskodik. Déli-délkeleti részén a kora középkortól szőlőt termeltek és kiváló borokat állítottak elő. A domb oldalában borospincéket, illetve borházakat alakítottak ki; közülük néhány irodalmi asztaltársaságoknak is helyet adott.