„Köd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
[[Fájl:Köd az Óriás-hegységben.jpg|thumb|260px|Ködfelhő alatt a csehországi Óriáshegységben]]
A '''köd''' a [[levegő]] páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű [[felhő]], melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a [[látótávolság]] 1 km-nél kisebb. Ha
== Ködképződés ==
36. sor:
A nyugvó, vagy kisugárzási köd (páraköd) a leggyakoribb ködfajta. Általában a szárazföldi felületek felett alakul ki, amikor a földfelszín kisugárzása következtében a talaj feletti légréteg a [[harmatpont]] alá hűl. Derült hűvös éjszakákon alakul ki. Kialakulásának feltétele a gyenge légmozgás. Rendszerint vékony, néha a felszínen található tárgyak, például fák, tornyok kilátszanak belőle.
Mocsarak és ingoványok fölött még nyáron is keletkezik köd derült, csendes éjjeleken. Eredete azzal magyarázható, hogy a melegebb víz felett a levegő párában dúsabb, mint a környezetében, és csekélyebb lehűlés is elegendő a pára részbeni kicsapódásához.
A páraködök a [[Sarkvidékek|sarkvidék]]i tengerek fölött télen gyakoriak, mert a környező kontinensekről vagy jégmezőkről erősen lehűlt levegő áramlik a meleg vízfelszín fölé. Az ottani páraködöket ''arktikus füstnek'' is nevezik.
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik. Ezek a kicsapódást elősegítő apró szemecskék / szemcsék a kondenzációs magvak.
=== Áramló vagy frontális köd ===
47. sor:
Meleg [[légköri front]]ok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat. A téli időszakban igen gyakran alakul ki.
Erre a ködfajtára jellemzőek az [[Anglia]] feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a
== Ködfelszakadás ==
[[Fájl:Deliblato_Sands,_Foggy_morning.jpg|thumb|right|260px|Ködös reggel a [[Deliblát]]i homokpusztán]]
A köd a [[Nap]] melegítő hatására, amint a felszínt melegíteni kezdi, el is oszlik.
Sík felszínen a [[szél|szelek]] rendszerint a ködöt eloszlatják.
| |||