„Szidóni Rajnald” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyz forr
jegyz
16. sor:
 
== A hattíni csata ==
A Szaladin seregével való megütközésre 1187. július 14-én [[Hattíni csata|Hattínnál]] került sor. A keresztesek megsemmisítő vereséget szenvedtek, az utóvédet irányító Baliannak Rajmunddal, [[III. Joscelin edesszai gróf|Courtenay Joscelinnel]] és ennek sógorával, Rajnalddal sikerült kivágniuk magukat, és elmenekülniük a csatatérről.{{refhely|Tyerman 2007|371. o.}} Balian és Rajnald Türoszba ment, ahol Rajnald rövid időre átvette a parancsnokságot a város fölött. [[Ernoul]] krónikája szerint éppen a megadásról tárgyalt Szaladinnal, amikor [[I. Konrád jeruzsálemi király|Montferrati Konrád]] megérkezett. Állítólag a szultán zászlait is kitűzte a falakra, de Konrád ledobálta őket. A dolog legalábbis kétséges: az arab krónikák nem említenek semmi ilyesmit, és később Rajnald és Konrád szövetségesek lettek. Rajnald valószínűleg beaufort-i várába távozott Türoszból (Hattín után Szidón is elesett),{{refhely|Runciman 1999|608. o.}} mint ahogy Rajmund is hazament Tripoliszba – a főuraknak gondoskodniuk kellett birtokuk védelméről. Rajnald 1188-ban már ismét Türoszban volt, ahol tanúsította Konrád egyik oklevelét.
 
== Egyezkedés Szaladinnal ==
1189-ben Rajnald tárgyalásokat kezdett Szaladinnal Beaufort feladásáról. Felajánlotta, hogy visszavonul [[Damaszkusz]]ba, és áttér az iszlámra, de ez cselfogás volt: azért húzta az időt, hogy várát megerősíthesse.{{refhely|Runciman 1999|613. o.}} Egy ízben, tárgyalásról visszatérőben arabul felszólította az őrséget, hogy adja meg magát, franciául azonban kitartásra buzdította őket. Türoszi Vilmos krónikájának ófrancia folytatása szerint Szaladin a várkatonaság szeme láttára addig kínoztatta Rajnaldot, míg az emberei meg nem adták magukat, ám az erőd a valóságban nem ekkor került szaracén kézre. Rajnaldot Damaszkuszban börtönbe vetették, és Beaufort 1190. április 22-én nyitotta meg kapuit, ura szabadon bocsátása fejében.{{refhely|Runciman 1999|659. o.}}{{refhely|Tyerman 2007|404–405. o.}}
 
== A harmadik keresztes hadjárat ==
Rajnald szabadulása után feleségül vette [[Ibelin Helvis|Helvist]], Ibelin Balian és [[Komnénosz Mária jeruzsálemi királyné|Komnéna Mária]] lányát, és fontos szerepet töltött be a [[Keresztes háborúk#III. keresztes hadjárat (1189–1192)|harmadik keresztes hadjáratban]]. Támogatta Balian mostohalányának, Mária édeslányának, Izabellának elválasztását férjétől, [[IV. Toroni Henfrid]]től, hogy hozzáadhassák Montferrati Konrádhoz, kihíva ezzel az ''Itinerarium peregrinorum et gesta regis Ricardi'' krónika szerzőjének megvetését, aki minden hájjal megkent gazembernek nevezte Baliannal és másokkal együtt.
 
Rajnald muszlim tanítót fogadott, kitűnően beszélt arabul, élvezte a hitvitákat, s eztnyelvtudását diplomáciai küldetéseken is kamatoztatta.{{refhely|Tyerman 2007|235. o.}} 1191–1192-ben Konrád nevében tárgyalt Szaladinnal,{{refhely|Tyerman 2007|461. o.}} később pedig tevékeny részt vállalt az Oroszlánszívű Richárd és Szaladin közötti békekötésben. Szidónt Szaladin halála után, 1197-ben sikerült visszahódítani a muszlimoktól.
 
== Magánélete ==