„Lázár Ervin” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
 
== Művészete ==
{{Idézet2|Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.|<ref>[Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]</ref>}}
 
{{<ref>[Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]</ref>}}
 
A leginkább meséiről ismert író első novellája a ''Jelenkor''ban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent ''[[A kisfiú meg az oroszlánok]]'' című kötetét [[Réber László]] illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es ''[[A fehér tigris (kisregény)|A fehér tigris]]''. Meseregényéért, az 1979-es ''[[Berzsián és Dideki]]''ért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. ''[[Ó be szép az élet, s minden más madár]]'' című hangjátéka elnyerte szerzőjének a [[Magyar Rádió]] [[1986]]. évi kishangjáték-pályázatának első díját.