„Tenocstitlan” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Ahogy a város nőtt, kikotorták a sekély tó iszapját, megnövelték az eredeti szigetet, és újabbakat is építettek. Az iszapból termékeny, kisebb szigeteket alkottak (az úgynevezett ''chinampá''kat) zöldségtermelés és egzotikus virágok tenyésztése céljából. Ezt a hortikulturális tradíciót a lakosság a mai napig követi [[Mexikóváros]] [[Xochimilco]] nevű kerületében.
 
Tenocstitlan [[Velence (Olaszország)|Velencéhez]] hasonlóan szigetekből és csatornákból állt; a várost a szárazfölddel magas töltéseken épített utak kötötték össze. Amikor [[1519]] novemberében a spanyolok Tenocstitlanba érkeztek, [[Hernán Cortés]] és katonái úgy vélték, a világ legnagyobb városával állnak szemben. A lakosságot 200&nbsp;000 főre becsülték. Ezt a számot az akadémiai felmérések egyike 212&nbsp;500-ra emelte a 13,5 négyzetkilométernyi területen, bár voltak, akik 350&nbsp;000 főnyi lakosságról is beszéltek, <ref>Smith (2005), p. 411</ref> ez pedig a korabeli európai szemmel nézve valóban óriásihatalmas számnépességet jelent.
 
A spanyolokat lenyűgözte az aztékok gazdagsága, fővárosuk pompája, tisztasága, életük szervezettsége. Az ivóvizet hegyi forrásokból, terrakotta<ref>Cortés, H.</ref> csöveken vezették a szigetekre; az utakat szervezetten takarították, a szemetet ugyancsak szervezetten, uszályokon szállították el. A lakosság nagy része naponta kétszer fürdött, a legenda szerint [[II. Moctezuma azték uralkodó|II. Moctezuma császár]] négyszer.