„Simon Rattle” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Londoni Szimfonikus Zenekar vezető karmesterei sablon |
javítgatás, belső hivatkozások |
||
10. sor:
1977-től a Liverpooli Királyi Filharmonikus Zenekar karmester-asszisztense volt. Itt lépett fel első önálló produkciójával: [[Leoš Janáček]] ''A ravasz rókácska'' című operáját vezényelte az 1977-es Glyndebourne-i Fesztiválon. 1980-ban, 25 évesen a Birmingham City Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti tanácsadója lett (1990-től zeneigazgató). Az itt töltött 18 év alatt jelentősen növelte, világhírre emelte a zenekar színvonalát, európai, amerikai, távol-keleti turnékra vitte őket, és hosszútávú felvételi szerződést kötött az EMI kiadóval. Tevékenységét 1987-ben [[a Brit Birodalom Rendje]] kitüntetéssel ismerték el. 1992-től – [[birmingham]]i állása megtartása mellett – a Felvilágosodás Kora Zenekarának fő vendégkarmestere volt. 1994-ben Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
Rattle vendégkarmesterként is számos
Rattle nagyszámú, több mint száz hangfelvételt készített zenekaraival és szólistákkal. Felvételei közül több különböző elismerésekben részesült. [[George Gershwin|Gershwin]] ''[[Porgy és Bess (opera)|Porgy és Bess]]'' című operafelvétele 1990-ben elnyerte a Nemzetközi Lemezkritikusok díját, [[Johannes Brahms|Brahms]] ''[[Német requiem]]'' és [[Igor Stravinsky|Stravinsky]] ''Zsoltárszimfónia'' felvétele 2008-ban [[Grammy-díj]]at kapott, miként [[Johann Sebastian Bach|Bach]] ''Máté-passió''ja 2010-ben és Mahler ''2. szimfóniája'' 2011-ben.
71. sor:
|-
|align="center"|1981
|[[Gustav Holst|Holst]]:
|Philharmonia Orchestra, Ambrosian Singers
|His Master's Voice
|-
|align="center"|1982
|[[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]]:
|Iona Brown, [[Philharmonia
|Argo
|-
127. sor:
|-
|align="center"|1994
|[[Edward Elgar|Elgar]]: [[Enigma-variációk|Enigma Variations]], Falstaff, Grania and Diarmid Incidental Music and Funeral March
|City of Birmingham Symphony Orchestra
|EMI
|