„Magyar kártya” változatai közötti eltérés

{{idézet2|''Legelőször Budán találkozunk kártyafestőkkel. A budai polgárok törzskönyvébe 1736 május 4-én iktatják be Capellner Ferenc Józsefet, mint polgárt. 1751-ben Mária Teréziának és férjének látogatása alkalmával a polgárőrség sorai közt Joannes Capellner chartáé foliorum pictor nevével találkozunk. 1791-ben Tusch Józsefet, 1794-ben Kanszer Mihályt iktatják a budai polgárok soraiba. Az utóbbi Pestről költözött át Budára. Ezek a budai mesterek gondoskodnak kezdetben a pesti polgárok szükségleteiről is, mert itt csak később honosodik meg ez az iparág, hogy azután annál nagyobb virágzásnak örvendjen. 1798-ban Vagner Ignác vétetik fel mint kártyafestő a pesti polgárok közé. Az 1803. évi első pesti címtár Nitsch Mihály, Sonnenschein Antal és Wagner János neveit őrizte meg. A kártyafestők számának növekedése a két város fejlődésével tart lépést. Pestet kávéházai oly híressé tették, hogy egy angol utazó, Towson Róbert 1793-ban e tekintetben páratlannak meri nevezni.''|Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák 134-140<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_01/?query=k%C3%A1rtya&pg=153&layout=s Tanulmányok Budapest Múltjából Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák], library.hungaricana.hu</ref>}} Az alkalmazott kisgrafika egyik ága, a kártyagrafika volt, s a kártyafestést akkoriban Pozsonyban és a bécsi Akadémián tanították.<ref>[http://www.kamjt.hu/cikkek/zsoldos/zsoldos.html Zsoldos Benő kártyatörténeti írása], kamjt.hu</ref>

 

A Tell-kártya az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as szabadságharcot]] megelőző időben jelent meg, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek. Az acélmetszés technikája új kihívást jelentett a kártyakészítők körében.