Wikipédia

„Higanymérgezés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a formázás
12. sor:
A Föld légkörében az elpárolgott higany gőz formában kémiailag meglehetősen stabil. Átlagosan egy évig marad az atmoszférában, ahol ezen idő alatt a légáramlás segítségével globálisan eloszlik, távol kerülve a kiindulási forrásától. Az elemi állapotú higany a légkörben lassan [[redoxireakció|oxidálódik]] és vízoldékony szervetlen Hg<sup>2+</sup> vegyületté alakulva az esővízzel visszajut a talajba vagy az óceánokba. A talajban és vizekben ismét elemi higannyá redukálódik, majd higanygőz formájában visszajut a légkörbe állandó körforgást, [[dinamikus egyensúly]]t hozva ezzel létre. A higany egy része a talajban, az óceán vizében vagy a tavak üledékében [[mikroorganizmus]]ok közreműködésével metilálódik. Ennek a természetes biometilációs reakciónak az egyik meghatározó végterméke a [[metilhigany]].<ref name="CLARKSON"/>
 
A metilhigany bekerül a vízben élő, vagy onnan táplálkozó élőlények táplálékláncába, kezdve a [[plankton]]okkal, onnan a [[növényevő|növényevő hal]]akba, majd a [[ragadozó életmód|ragadozó]] halakba és végül az óceáni [[emlősök]]be. A tápláléklánc csúcsán az állati szövetek Hg-koncentrációja 1.800–80.000{{szám|1800}}–{{szám|80000}}-szeresen meghaladja az élővizük Hg-koncentrációját. Végül a biometilációból származó és halakban kumulálódott metilhigany az emberi halfogyasztás eredményeként az emberi szövetekben is megjelenik.<ref>Risher J.F., Murray H.E., Prince G.R.: ''Organic mercury compounds: Human exposure and its relevance to public health.'' Toxicol. Ind. Health, 2002. 18: 109–160.</ref>
 
A higanyvegyületeknek karakterisztikus ökotoxikológiájuk, toxikokinetikájuk van, melyet a Hg oxidációs állapota erősen befolyásol. Általánosságban elmondható, hogy a szerves higanyvegyületek (pl. metilhigany) általában több veszélyt jelentenek a környezetre, – elsősorban a vízben élő organizmusokra –, mint a szervetlen higanyvegyületek. A vízben élő gerinctelenek, halak, vízinövények, vízimadarak rendkívül érzékenyen reagálnak a higanyszennyezésre. A lárva állapotban lévő fejlődő organizmusok, vagy tojásból kikelt madarak érzékenysége még ezt is meghaladja.<ref>Boening D.W.: ''Ecological effects, transport, and fate of mercury: A general review.'' Chemosphere 2000. 40: 1335–1351.</ref>
 
[[Fájl:NATIONAL WATER QUALITY LABORATORY, 30 DAY GROWTH OF JORDANELLA. THE BOTTLES, LEFT TO RIGHT, CONTAIN, 1-THE CONTROL... - NARA - 551591.tif|bélyegkép|A víz emelkedő Hg-koncentrációjának hatása az okotoxikológiaiökotoxikológiai vizgálatokban használatos fejlődő zászlóshalakra]]
 
== A szervezet higanyterhelése ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Higanymérgezés”