„II. Sápúr szászánida király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Évszakok és hónapok irreleváns linkjeinek eltávolítása (ld. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív253#Évszakok linktelenítése) és WP:HIV#mihez
kékít
30. sor:
II. Hurmuz 310-ben bekövetkezett halálával megkezdődött az arabok sorozatos támadása dél felől, jó néhány várost megtámadtak a birodalom déli részében, sőt betörtek [[Fársz tartomány]]ba is, mely a szászánida dinasztia bölcsője volt. Eközben a perzsa nemesek megölték II. Hurmuz legidősebb fiát, megvakíttatták második fiát, és bebörtönözték a harmadikat (aki később római területre szökött). A trón így II. Hurmuz egyik özvegyének még meg sem született fiára szállt. A legenda szerint egy mágustól tudakolták meg a születendő gyerek nemét
 
Egyesek szerint II. Sápúr a történelem egyetlen királya, akit még születése előtt megkoronáztak. Valójában a koronát anyja hasára tették, és így a fiú már királyként született. Fiatalkorában a birodalmat anyja és a nemesek kormányozták. A birodalom fővárosában, [[Ktezifon|Ktésziphón]]ban nevelkedett. [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|Al-Tabari]] szerint fiatalkorában nagy zajra ébredt az egyik éjszaka, és mikor kiderült, hogy a [[Tigris (folyó)|Tigris]]en átkelőket hallja, egy híd építtetésébe kezdett. Ekkor a nemesség és a papság irányította az országot, amit egyre több támadás ért: elvesztették [[Mezopotámia|Mezopotámiát]], több keleti és nyugati területet, és rövid időre a főváros is idegen kézre került.
 
Mikor 325-ben, 16 évesen II. Sápúr felnőtt korú lett, átvette a hatalmat, és hamar megmutatta uralkodói képességeit. Először kicsiny, de fegyelmezett seregét az arabok ellen vezette, akik ellen vízi erőket is bevetett a siker érdekében. Gyors hadjáratban legyőzte őket, nagy mészárlást rendezve, és a környék össze kútját eltömíttette. A területen ezt követően erődrendszer építésébe fogott. A legyőzött araboknak átfúratta a vállait, és azokon keresztül vezetett kötélen vezette rabságba őket (más változat szerint levágatta a lapockáikat), amiért megkapta a „lapockák ura” megnevezést. Ezután megkezdte a háborút nyugaton a rómaiak ellen, ahol aratott pár kezdeti sikert, például elfoglalta [[Diyarbakır (település)|Amidát]].