„Önzárás” változatai közötti eltérés

 

[[Kép:Önzárás.svg|thumb|Rúdban elcsúszó hüvely önzárási határhelyzete]]

A vázlat egy aszimmetrikusan terhelt, rúdon elcsúsztatható hüvely vázlatát mutatja az önzárás határhelyzetében. Ilyen kialakítással készíthetők például fokozat nélkül állítható polcok, de a fa villanypóznán dolgozó szerelők és favágók mászóvasa is így működik. Az oszlopos és radiál [[fúrógép]]ek szintén hasonló elrendezéssel készülnek. Az előbbieknél kívánatos az önzárás, a fúrógépeknél viszont elkerülendő.

A megcsúszás határán az alábbi összefüggés írható az <math>N \, </math> normális és <math>S \, </math> súrlódás között:

Amennyiben az erő karja nagyobb, a szerkezet önzáró, ha kisebb, megcsúszik.

 

Csavarmenetnél a súrlódást élesmenet alkalmazásával lehet növelni. Ilyenkor a lazítóerőnél nagyobb a súrlódással arányos normális erő. (Az ábra csak a csavar tengelyével párhuzamos összetevőket mutatja.) Hasonló a helyzet [[csigahajtás]]nál is, a legtöbb csigahajtómű önzáró, daruhajtásnál például ha leáll a motor, a teher a fék behúzása esetén sem fut le. Az önzárás azonban rendszerint nem elég biztosíték a fékezésre, mivel a berendezés rezgése esetén (ami akár külső gerjesztés során is bekövetkezhet) a normális erőnél a tömegerők nagyobbak lehetnek és - legalábbis néhány pillanatra - a berendezés lassan elmozdulhat. Ezért használnak fontos kötéseknél csavarbiztosítást, hajtóművek (felvonónál, darunál) pedig kötelezően beépített függetlenül működő féket.