„Mayerlingi tragédia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Gyilkosság?: Gondolom csak egy boncolás volt, egyéb fogalmazási és nyelvtani javítások |
→Zavarba ejtő tanúvallomások: Fogalmazási és nyelvtani javítások |
||
95. sor:
A különböző tanúk eltérő vallomásaikkal csak fokozták a történtek körül kialakult bizonytalanságot.<ref>[http://fishingandhuntingtv.com/hungarian/vadaszeletek-1-rudolf-tronorokos/ Vadászéletek 1. – Rudolf trónörökös]</ref>
Nagynénje, [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Terézia]] állítása szerint a ravatalon fekvő trónörökös kesztyűje pamuttal volt kitömve, mert a keze eltört, és állítása szerint Rudolf beszélt neki arról, hogy gyilkosság áldozatává fog válni. Ehhez részben kapcsolódik [[Zita magyar királyné|Zita királyné]] testvérének, Xavér Bourbon–pármai hercegnek vallomása, akinek a [[História (folyóirat)|Historia magazin]] 1982. decemberi számában megjelent interjúja szerint Rudolf kézfeje le volt vágva.<ref name="marilynkaydennis.wordpress.com">[https://marilynkaydennis.wordpress.com/2011/08/24/elisabeth-the-suffering-empress-part-6/ Elisabeth, the suffering empress – part 6]</ref> Ezt cáfolja [[Festetics Mária]] – aki látta a ravatalon Rudolfot – visszaemlékezése, mely szerint a lövés nyomai a halántékon láthatóak voltak, illetve a kezén a lövés következtében keletkezett égési nyomokat vett észre. Tagadta azokat a híreszteléseket, amely szerint a szabadkőművesek gyilkolták volna meg Rudolfot, és
Rudolf ütésektől megsérült fejének tényét – melyről tapintással bizonyosodtak meg – megemlítik testvérével, Gizellával<ref>francia wikipedia</ref> és [[Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944)|Mária Teréziával]] kapcsolatban is.<ref name="marilynkaydennis.wordpress.com"/>
Az osztrák–magyar [[vatikán]]i nagykövet
1889-ben a bécsi német nagykövet [[Otto von Bismarck|Bismarcknak]] írott levelében – Luigi Galimberti pápai
A [[V. György brit király|walesi herceg]] arról tájékoztatja anyját, [[Viktória brit királynő|Viktóriát]], hogy Lord Salisbury biztos afelől, „hogy Rudolf és a szegény lány gyilkosság áldozata lett.”<ref>[https://books.google.hu/books?id=X6oKFkd_H-kC&pg=PT439&lpg=PT439&dq=mayerling+salisbury+unfortunate+murdered&source=bl&ots=S3JGk0N6wG&sig=SB8UqavpQiq275SdqHtx7uj9H8A&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjTnpHKqJbMAhXkHJoKHVWpBo8Q6AEIGjAA#v=onepage&q=mayerling%20salisbury%20unfortunate%20murdered&f=false Hans Holzer: Ghosts: True Encounters with the World Beyond]</ref>
Rudolf apósa egy fivéréhez írott levélben, mely 1942-ben került nyilvánosságra, leírja, hogy fontos kitartani az öngyilkosság ténye mellett, mert csak így lehet eltitkolni a még nagyobb botrányt.<ref>[https://marilynkaydennis.wordpress.com/tag/mayerling/ Elisabeth, the roaming empress]</ref>
[[Fájl:Sarg Mary Vetsera.jpg|bélyegkép|balra|Maria koporsója]]
[[Zita magyar királyné|Zita osztrák császárné]], az [[IV. Károly magyar király|utolsó magyar uralkodó]] özvegye, [[1983]]-ban a Kronen Zeitungban nyilvánosságra hozott állítása szerint a trónörököst és fiatal szeretőjét összeesküvők gyilkolták meg (konkrét személyről nem beszélve). A gyilkosság célja Rudolf elnémítása lett volna, miután a trónörökös visszautasította, hogy részt vegyen egy, a francia kormány által szervezett puccsban, amellyel
Erich Feigl osztrák újságíró 1984-ben megjelent könyvében<ref>Erich Feigl: ''Kaiser Karl.'' Wien und München: Amalthea Verlag 1984, {{ISBN|3-85002-179-3}}.</ref> Zitával és annak testvérével, Félix herceggel folytatott beszélgetésekre hivatkozva, konkrétan megnevezi a gyilkosság értelmi szerzőjét [[Georges Clemenceau|Clemenceau]] személyében. Az elmélet szerint a gyilkosok létrával jutottak be a kastélyba, és ott előbb Rudolffal dulakodtak, majd megölték, később pedig Maria életét oltották ki.<ref name="Reference222">[http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf Peter Rückl: ''Mayerling im Verlauf seiner Geschichte.'' Diplomarbeit. Wien 2002, S. 78f.] {{Wayback|url=http://karmel-mayerling.org/fileadmin/bilder/2007-DA-RUECKL-Roehrig-Mayerling_Geschichte.pdf |date=20160329204343 }} (PDF-Datei; 2,1 MB)</ref>
Egy Frederic Wolf nevű allandi asztalos arról vallott, hogy apját kérték fel Mayerlingben az eset után arra, hogy a szobában esett károkat kijavítsa. Apja két nappal az eset után érkezett meg
A Clemenceau-puccs története létezik olyan változatban is, hogy Rudolf együttműködött a franciákkal, és aktívan részt vett a puccs előkészítésében. E verzió szerint Rudolfot Bismarck éppen azért ölette volna meg, hogy megakadályozzák a tervezett államcsínyt, és elvágja a Monarchia lehetséges francia kapcsolatát. Emellett léteznek olyan feltevések is, hogy a hatalmára féltékeny császár állt Rudolf halála mögött.<ref>Heiszler Vilmos: A mayerlingi tragédia.Rudolf trónörökös halála in Rubicon, 2008/7-8. 48. oldal</ref>
1953-ban [[Brüsszel]]ben jelent meg egy könyv ''(La tragédie de Mayerling)'', melynek szerzője magát Ugeknek nevezte, azt állítva, hogy egy régi magyar család sarja. Könyvében kifejti saját álláspontját Mayerlinggel kapcsolatban
{{forrás|Bécsben olyan szóbeszéd is elterjedt, hogy Maria nagybátyja, Alexander Baltazzi, értesülvén Maria megszöktetéséről, utánuk ment volna Mayerlingbe azzal a szándékkal, hogy akár erőszak árán is visszahozza 17 éves unokahúgát
== A történtek utóélete ==
|