„Nagyvarsány” változatai közötti eltérés

1 342 bájt hozzáadva ,  2 hónappal ezelőtt
Címke: Kézi visszaállítás
 
Nagyvarsány az [[1876-os megyerendezés]]t követően [[Szabolcs vármegye]] Tiszai járásához került, majd a [[Kisvárdai járás]]hoz csatolták. 1945 és 1950 között a Mátészalka székhelyű Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozott. [[1950]] óta a [[Vásárosnaményi járás]] része.
 
=== Szabadságtanya ===
Nagyvarsány központjától 1,5 km-re délnyugatra fekvő településrész, lakosainak száma a 2011. évi népszámlálás idején 289 fő volt. Neve a 19. század közepén tűnt fel a református anyakönyvekben, eleinte ''Ezredes major'', majd ''Ezredesi puszta'', ''Ezredesi tag'', végül ''Ezredesi tanya'', ''Ezredestanya'' alakokban. Itt alakították ki a mindenkori uradalom gazdasági központját: malom, olajsütő, kendergyár, szeszgyár üzemelt, a termékek szállítását pedig a tanyaközpont és Gyüre vasútállomás között kiépített lóvasút biztosította a 20. század elejétől. Lakói nagy szegénységben élő béresek és cselédek voltak, számukra az 1945-ben végrehajtott földosztás jelentett fordulópontot: öt-tíz holdas gazdaságok alakultak, a cselédházakat lebontották, új házak épültek. [[1940-es évek]] második felében a településrész nevét Szabadságtanyára változtatták, és Szabadság néven alapították 1949-ben Nagyvarsány első termelőszövetkezeti csoportját is. A megüresedett Rochlitz-kúriát a tanyasi iskola és a tanító vette birtokba, majd az oktatás megszűntével kultúrházzá alakították, később magántulajdonba került. 1993-ban református templomot építettek, 2004-ben toronnyal és orgonával bővítették.
 
== A község címere ==