„Nagyvarsány” változatai közötti eltérés

Nagyvarsány központjától 1,5 km-re délnyugatra fekvő településrész, lakosainak száma a 2011. évi népszámlálás idején 289 fő volt. Neve a 19. század közepén tűnt fel a református anyakönyvekben, eleinte ''Ezredes major'', majd ''Ezredesi puszta'', ''Ezredesi tag'', végül ''Ezredesi tanya'', ''Ezredestanya'' alakokban. Itt alakították ki a mindenkori uradalom gazdasági központját: malom, olajsütő, kendergyár, szeszgyár üzemelt, a termékek szállítását pedig a tanyaközpont és Gyüre vasútállomás között kiépített lóvasút biztosította a 20. század elejétől. Lakói nagy szegénységben élő béresek és cselédek voltak, számukra az 1945-ben végrehajtott földosztás jelentett fordulópontot: öt-tíz holdas gazdaságok alakultak, a cselédházakat lebontották, új házak épültek. [[1940-es évek]] második felében a településrész nevét Szabadságtanyára változtatták, és Szabadság néven alapították 1949-ben Nagyvarsány első termelőszövetkezeti csoportját is. A megüresedett Rochlitz-kúriát a tanyasi iskolaiskolaépületként és a tanító vettetanítólakásként birtokbahasználták, majd az oktatás megszűntével (az 1970-es évektől az alsó tagozatos tanulók is Nagyvarsányba jártak át) kultúrházzá alakították, később magántulajdonba került. [[1993]]-ban református templomot építettek, amely 2004-ben toronnyal, és2006-ban orgonával bővítettékés új haranggal bővült.