A Nagyvarsány központjától 1,5 km-re délnyugatra fekvő településrészt az uradalmi időkben Ezredestanyának nevezték. A református anyakönyvek először [[1858]]-ban említették ''Ezredes major'' néven, majd a következő évtizedekben az ''Ezredesi puszta'', ''Ezredesi tag'', ''Ezredesi tanya'' alakokat használták. Az ''Ezredestanya'' elnevezés [[1880]] körül állandósult. A 19. század második felében itt alakították ki aza grófi uradalom gazdasági központját. Malmot, olajsütőt, kendergyárat és szeszgyárat üzemeltettek, a termékek szállítását pedig a Gyüre vasútállomásig kiépített lóvasúttal biztosították a 20. század elejétől. Lakói nagy szegénységben élő béresek és cselédek voltak, számukra az 1945-ben végrehajtott földosztás jelentett fordulópontot: öt-tíz holdas gazdaságok alakultak, a cselédházakat lebontották, új házak épültek. Az [[1940-es évek]] második felében a településrész nevét Szabadságtanyára változtatták, és Szabadság néven alapították meg 1949-ben Nagyvarsány első termelőszövetkezeti csoportját is. A megüresedett Rochlitz-kúriát iskolaépületként és tanítólakásként használták, majd az oktatás megszűntével (az 1970-es évektől az alsó tagozatos tanulók is Nagyvarsányba jártak át) kultúrházzá alakították, később magántulajdonba került. [[1993]]-ban református templomot építettek, amely 2004-ben toronnyal, 2006-ban orgonával és új haranggal bővült. Szabadságtanya lakossága a 2011. évi népszámlálás idején 289 fő volt.
