„Frigyes Henrik orániai herceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kategória hozzáadása |
a →Élete |
||
34. sor:
[[I. Vilmos orániai herceg]]nek, Hollandia kormányzójának és [[Louise de Coligny]]-nak fiaként született 1584-ben. Ő volt az édesapja Hollandia következő kormányzójának, továbbá [[Lujza Henrietta orániai hercegnő|Lujza Henriettának]], aki [[Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem]], a „Nagy Választó“ felesége lett, s házasságukból született [[I. Frigyes porosz király]].
Bátyja, [[Móric orániai herceg]] halála után ő követte őt Hollandia kormányzójaként [[1625]]-ben. A [[Németalföldi szabadságharc]] alatt aktívan harcolt a spanyolok ellen Hollandia függetlenségéért.[[1625]]-ben sikeresen felszabadította [[Breda (Hollandia)|Breda]] városát, 1627-ben [[Grol]]t, 1632-ben [[Maastricht]]ot. Sikerei jutalmaként mindenki győztesként emlegette.
[[Fájl:Gerard van Honthorst - Prince Frederik Hendrik and his wife Amalia van Solms - 005.jpg|bélyegkép|balra|Frigyes Henrik feleségével, Amáliával ''([[Gerrit van Honthorst]] festménye, 17. század második negyede)'']]
Diplomáciai megfontolásból [[François van Aerssen]] nagykövet segítségével szövetséget kötött Dániával, Svédországgal és Franciaországgal a spanyolok ellen.Dánia nagyrészt az ő kezdeményezésével lépett be a [[harmincéves háború]]ba, [[II. Gusztáv Adolf svéd király]] hadjáratait nagyobb pénzösszegekkel támogatta.Frigyes Henrik maga is részt vett a harcokban, ő vette át a holland sereg parancsnokságát és vezetésével a hollandok 1629-ben elfoglalták a fontos határmenti erődítményt, [[’s-Hertogenbosch]] városát. A várost, amely a legnagyobb település volt a [[Brabanti Hercegség]] északi részén, bevehetetlennek tartott erődítmények védelmezték. Elvesztése nagy csapást jelentett a spanyolok moráljára.
| |||