„Elemi töltés” változatai közötti eltérés

200 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
a
források
(→‎Az elemi töltés és az új SI: új amper definíció)
a (források)
Az '''elemi töltés''' egy [[fizikai állandó]], melynek értéke a [[CODATA]] 2017-es ajánlása szerint:
''e''=1,602176634{{e|−19}}&nbsp;[[Coulomb|C]].<ref>[https://physics.nist.gov/cgi-bin/cuu/Value?e Az elemi töltés értéke] ([[NIST]], Hozzáférés: 2020. november 6.)</ref><ref>[http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1681-7575/aa950a The CODATA 2017 values of h, e, k, and N A for the revision of the SI]</ref> Az elemi töltés nagysága megegyezik a [[proton]] és az [[elektron]] [[elektromos töltés]]ének nagyságával, a proton pozitív, az elektron negatív töltésű. Minden szabad részecske töltése az elemi töltés egész számú többszöröse.
 
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa, hanem 2/3-a illetve -1/3-a. A belőlük felépülő [[mezon]]ok és [[barion]]ok töltése viszont az elemi töltés egész számú többszöröse.
 
== Az elemi töltés meghatározásának története ==
 
Az elemi töltés nagyságának meghatározásával többen – mind elméleti, mind kísérleti módszerrel – is próbálkoztak az 1900-as évek kezdetén, például [[Erich Regener|Erich Rudolf Alexander Regener]], [[Luis Begeman]] és [[Felix Ehrenhaft]].
[[Robert Millikan|Robert Andrews Millikan]] is ez idő tájban kezdte ezzel kapcsolatos kísérleteit, amelyek eleinte a Charles Thomson Rees Wilson skót fizikus által 1895-ben kifejlesztett, és több szempontból továbbtökéletesített ködkamrában folytak. A Begemannal közösen végzett kísérletekben vízcseppekből álló felhő mozgását figyelték meg, ezeket az eredményeket 1908-1910 között publikálták.<ref>R. A. Millikan, L. Begeman: On the Charge Carried by the Negative Ion of an Ionized Gas, Physical Review, vol. 26 No. 2 (1908) 197–198.</ref><ref>R. A. Millikan: A New Modification of the Cloud Method of Determining the Elementary Electrical Charge and the Most Probable Value of that Charge, Philosophical Magazine and Journal of Science, vol. 6 No. 110 (1910) 209–228.</ref> Később Millikan tanítványának, Harvey Fletchernek a javaslatára olajjal, mint nem párolgó közeggel folytatták a kísérleteket.<ref>H. Fletcher: My work with Millikan on the oil-drop experiment, Physics Today, 35 (1982) 43–47.</ref> Ekkor fejlesztették ki az úgynevezett porlasztós elrendezést, ami az 1913-ban publikált híres [[olajcseppkísérlet]]hez vezetett.<ref>R. A. Millikan: On the Elementary Electrical Charge and the Avogadro Constant The Physical Review, vol. 2 No. 2 (1913) 109–143.</ref>